Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
számára alapvető jelentőségű. A Szovjetunió a legnagyobb nyersanyag-, gép- és berendezésszállító a KGST-ben. A területi struktúra kialakítása tekintetében irányadó az az elv, hogy a külkereskedelem fontos alkotórésze a szocialista államközösség külpolitikai törekvései megvalósításának. így elsősorban a szocialista gazdasági integrációt megvalósító országokra koncentrálódik. Ez természetesen nem zárja ki a többi szocialista országgal való kereskedelmet. A táblázat arról tanúskodik, hogy a KGST- országok fontos szerepet tulajdonítanak a KGST-n kívüli szocialista országokkal folytatott külkereskedelemnek is, mivel ezt a szocialista világrendszer erősítése egyik módjának tekintik. Természetesen csökkenő tendenciát mutat a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem, mivel ez az ország ma már a fejlett tőkésországokat tekinti fő kereskedelmi partnerének. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapitalista országokkal folytatott kereskedelemnek is. Ez fontos része a békés egymás mellett élés politikája megvalósításának. A szocialista országok fokozzák együttműködésüket a fejlődő országokkal. Számos üzemet létesítettek ezekben az államokban, és hosszú, illetve középlejáratú hitelekkel segítik fejlődésüket. Új momentum, hogy Moszkvában, a Nemzetközi Beruházási Bankban külön alapot hoznak létre a fejlődő országok számára nyújtott hitelek folyósítására. A KGST-országok külkereskedelmének árustruktúrája Árucsoport 1960 Gépek és felszerelések 30,2 Fűtő és ásványi nyersanyagok, fémek 28,1 Állati és növényi eredetű nyersanyagok, élelmiszer 22,5 Ipari fogyasztási cikkek 10,0 Egyéb áruk 9,2 Export Import 1965 1970 1972 1960 1965 1970 1972 30,9 32,5 34,4 26,2 31,1 35,1 36,2 26,8 25,4 24,1 26,7 22,7 21,1 20,4 21,0 18,6 17,4 28,9 28,2 23,7 22,6 10,5 11,5 12,3 10,2 9,2 11,0 11,5 10,8 12,0 11,8 8,0 8,8 9,1 9,3 A gépek magas részesedése a magas iparosodottsági fokot tükrözi. Ezek aránya még tovább nő, akárcsak az ipari fogyasztási cikkeké és a nyers- és fűtőanyagoké. Az utóbbit tekintve a Szovjetunióból származik a forgalomnak mintegy 2/3 része. Sz. S. SPRAWY MIEDZYNARODOWE 1974. 10. sz. Kazimierz TARCHALSKI: A világ élelmiszermérlegének alakulása és az USA agrárpolitikája Az emberiség rendelkezésére álló természetbeni javakat két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy újratermelhetők vagy sem. Az újra nem termelhetők között vannak olyanok, amelyek más természetes vagy ipari termékekkel helyettesíthetők, és vannak olyan — főként mezőgazdasági — termékek, amelyeknek helyettesítése nagyon hosszadalmas vagy lehetetlen. Ez utóbbihoz tartoznak az élelmiszerek. Az energiaválság mellett 1972—1973-ban a mezőgazdaság olyan válságba jutott, amely igen érzékenyen érintette a világ élelmiszermérlegét. Az élelmiszermérleg egyensúlyának felbomlása a fejlett országokban a rohamos inflációban jutott kifejezésre, míg a fejlődő országok egy részében éhínséghez, nem egy esetben tömeges éhhalálhoz vezetett. Mivel a mezőgazdasági termékek világpiaca erősen függ az USA mezőgazdasági termelésétől, érdemes megismerkedni az USA agrárpolitikai stratégiájával és taktikájával. A világ népességének gyors növekedési üteme mellett az egy főre jutó mezőgazdasági ter140
