Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Az ENSZ Közgyűlés 29. ülésszakának dokumentumaiból - Az agresszió meghatározása

a) ha egy állam fegyveres erői inváziót vagy támadást hajtanak végre egy másik állam területe ellen, vagy mindenfajta katonai megszállás, bármilyen ideiglenes is, amely ilyen invázió vagy támadás következménye, vagy egy másik állam területének vagy területrészének erő alkalmazásával történő annektá- lása;

b) ha egy állam fegyveres erői bombázzák egy másik állam területét, vagy ha egy állam bármiféle fegyvert használ egy másik állam területe ellen;

c) ha egy állam kikötőit vagy partvidékét egy másik állam fegyveres erői blokád alá veszik;

d) ha egy állam fegyveres erői megtámadják egy másik állam szárazföldi, tengeri vagy légierőit, tengeri és légi flottáját;

e) ha egy állam a fegyveres erőit, melyek egy másik állam területén tartózkodnak a fogadó állammal Történt megegyezés alapján, az egyezményben foglalt feltételek megszegésével használja fel, vagy ha azok az egyezmény lejárta után tovább tartózkodnak az illető területen;

f) ha egy állam megengedi, hogy területét, melyet egy másik állam rendelkezésére bocsátott, a másik állam agressziós cselekmény elkövetésére használja fel egy harmadik állam ellen;

g) ha egy állam fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld — vagy a nevében ilyeneket küldenek —■ egy másik állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtására, melyek oly súlyosak, hogy kimerítik a fent felsorolt cselekményeket, illetve ha egy államnak komoly része van ebben.

4. cikk

A fenti felsorolás nem kimerítő, és a Biztonsági Tanács úgy határozhat, hogy más cselekmények is agressziót képeznek az Alapokmány rendelkezései szerint.

5. iikk

Semmiféle politikai, gazdasági, katonai vagy egyéb megfontolás nem szolgálhat agresszió igazolásául. Az agressziós háború a nemzetközi béke elleni bűntett. Az agresszió nemzetközi felelősséget szül. Semmiféle területszerzést vagy különleges előnyt, mely agresszió eredménye, nem lehet és nem szabiid jogosnak elismerni.

6. cikk

E meghatározásban semmi sem értelmezhető úgy, mint ami bármiképpen tágítaná vagy szűkítené az Alapokmány érvényességét, beleértve az Alapokmány olyan esetekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyekben az erőszak használata jogos.

7. cikk

E meghatározásnak semelyik része — és különösen a 3. cikk — nem sértheti azoknak a népeknek az önrendelkezéshez, a szabadsághoz és függetlenséghez való, az Alapokmányból eredő jogát, amelyeket erő szakkal megfosztottak ettől a jogtól, s amelyekre az államok közötti, az ENSZ Alapokmányának megfelelő baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről szóló Nyilatkozat utal, kül önösen a gyarmati és fajüldöző rendszerek vagy az idegen uralom más formái alatt élő népek ezen jogát; sem e népek jogát, hogy küzdjenek a jelzett célokért, és támogatást kérjenek és kapjanak az Alapokmány elveinek megfelelően és az említett Nyilatkozattal összhangban.

S. cikk

Értelmezésük és alkalmazásuk során a fenti rendelkezések kölcsönösen összefüggnek, és minden rendelkezést a többi rendelkezéssel való kapcsolatában kell értelmezni.

Forrás: ENSZ A/9890.

(Fordította: László Lajosné) *

* A 3. és az 5. cikkhez magyarázó megjegyzéseket tartalmaz a különbizottság jelentése (A/9619. 20. bek.). A VI. bizottság jelentésének 9. és 10. bekezdése közléseket tartalmaz a meghatározáshoz (A/9890).

111