Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Az ENSZ Közgyűlés 29. ülésszakának dokumentumaiból - Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Charta
AZ ÁLLAMOK GAZDASÁGI JOGAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL SZÓLÓ CHARTA Algéria, Arab Emírségek Szövetsége, Argentína, Bahama-szigetek, Bahrein, Banglades, Barbados, Bissau-Guinea, Bhutan, Bolívia, Botswana, Burma, Burundi, Chile, Ciprus, Costa Rica, Csád, Dahomey, Dél-Jemen, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyenlítői Guinea, Egyiptomi Arab Köztársaság, Elefántcsontpart, Felső-Volta, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghana, Grenada, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, India, Indonézia, Irak, Irán, Jamaica, Jemen, Jordánia, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kamerun, Katar, Kenya, Kolumbia, Kongó, Közép-Afrika, Kuba, Kuvait, Laosz, Lesotho, Libanon, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi. Malaysia, Maldiv-szigetek, Mali, Marokkó, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Nicaragua, Niger, Nigéria, Omán, Pakisztán, Panama, Peru, Ruanda, Salvador, Sierra Leone, Sri Lanka, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szingapúr, Szíria, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Trinidad és Tobago, Tunézia, Uganda, Uruguay, Venezuela, Zaire, Zambia határozati javaslata:* A Közgyűlés, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kereskedelemmel és a fejlesztéssel foglalkozó konferenciája 1972. május 8-i 45/UI. határozata megjegyezte, hogy „sürgősen szükség van olyan általánosan elfogadható normákra, melyek rendszeresen szabályozzák a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat”, és elismerte, hogy „az igazságos nemzetközi rend és a tartós béke elképzelhetetlen egy olyan Charta nélkül, mely kellő módon védelmezi valamennyi ország, köztük a fejlődő országok jogait, emlékeztetve továbbá arra, hogy ugyanezen határozat döntést hozott egy különböző nemzetek képviselőiből álló munkabizottság létrehozásáról, mely összeállítaná az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló charta tervezetét, s amellyel kapcsolatosan a közgyűlés 1972. december 19-i 3037/ XXVTI. határozata megállapította, hogy 40 tagállamot kell magába foglalnia. megjegyezve, hogy az 1973. december 6-i 3082/XXVHI. határozat is megerősítette, hogy „az egyenlőségen és egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez sürgősen szükség van az általános normák kidolgozásához és tökéletesítéséhez”, és javasolta az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Charta összeállításával foglalkozó munkabizottságnak, hogy „sürgősen dolgozza ki az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló charta végleges tervezetét, hogy azt e kérdés kodifikálása és feldolgozása első lépéseként a Közgyűlés 29. ülésszaka elbírálhassa és jóváhagyhassa”, figyelembe véve az új nemzetközi gazdasági rend létrehozásáról szóló 3201/S—VI. és 3202/S—VI. sz. határozat betűjét és szellemét, mely hangsúlyozza, hogy „életbevágóan fontos”, hogy a Közgyűlés a Chartát a következő ülésszakán elfogadja, és rámutat arra a tényre, hogy a Charta „hatékony eszközként szolgál majd a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, az egyenlőségen, a szuverén egyenjogúságon, a fejlett és fejlődő országok kölcsönös függőségén alapuló rendszerének megteremtéséhez”, megvizsgálván az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Chartát összeállító munka- bizottság jelentését a munkabizottság negyedik ülésszakáról (TD/B/AC. 12/4.), melyet a Közgyűlés kereskedelemmel és fejlesztéssel foglalkozó Tanácsa a tizennegyedik ülésén kapott kézhez, köszönetét mondva az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Chartát összeállító munka- bizottságnak, mely 1973 februárja és 1974 júniusa között lezajlott négy ülésén összegyűjtötte azokat az elemeket, melyek, mint ez előzetesen megállapítást nyert, feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a Közgyűlés 29. ülésszaka végleges formába öntve elfogadhassa az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Chartát, elfogadja és ünneqélyesen kihirdeti a következőket: * * Az a körülmény, hogy valamely állam szerepel e határozati javaslat szerzői között, semmiképpen nem zárja ki ama beadvány szerzőségéből, amely az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Charta egyes tézisei hatáskörének értelmezésével foglalkozik. 112
