Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 1. szám - Simai Mihály: Az USA nemzetközi gazdaságpolitikájának kérdőjelei a hetvenes évek elején

kínai szállítási és távközlési fejlesztési tervekben, a tranzisztoros berendezésektől a repülőgépekig. A probléma természetesen az, hogy mit vásárolhatnak Kínából az eladott áruk ellentételeként. Népművészeti cikkek, dísztárgyak, ékszerek, bizonyos állati termékek (pl. szőr) jöhetnek nagyobb mértékben számításba. Ezek volumene azonban meglehetősen korlátozott, s e cikkekből az USA ázsiai partnereitől és szövetségeseitől már ma is nagy mennyiséget vásárol. E problémák jelentős amerikai kölcsönök esetén átmenetileg enyhíthetők, hosszabb távon azonban komoly zavarokat okozhatnak.

Az Egyesült Államoknak éles versennyel kell számolnia a kínai piacon tőkés partnerei, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia részéről is. Ezek az országok mint hagyományos partnerek kétségkívül előnyösebb helyzetben vannak az árak, a tapasztalatok s egyéb feltételek tekintetében is.

Amerika és Kína kapcsolatait azonban nem lehet csupán a hetvenes évek elején uralkodó viszonyok szemszögéből és csak rövid távon megítélni. Nagyon sok függ attól is, hogy miképp alakul majd Kína belső fejlődése és viszonya a többi szocialista országhoz a hetvenes évek során s a későbbiekben.

Hatalmasabb potenciált képvisel az USA üzleti körei számára a Szovjetunió. Az amerikai export növekedésében 1973-ban a Szovjetunió vásárlásai már elég jelentős szerepet játszottak. A két ország között 1972 végén megkötött kereskedelmi megállapodás mellett több igen fontos egyezmény is született, pl. a tudományos és műszaki együttműködésről, a vállalatok közötti kapcsolatok támogatásáról, az űrkutatási együttműködésről stb. A kereskedelmi megállapodás aláírása óta hatalmas egyedi létesítményekre vonatkozóan jöttek létre külön egyezmények magáncégekkel több tízmil- liárd dolláros volumenben. Az adott körülmények között, az új nemzetközi politikai és világgazdasági helyzetben mindkét ország számára igen előnyös a külkereskedelmi, műszaki és egyéb kapcsolatok fejlesztése (kölcsön- és hitelviszonyok, együttműködés, nemzetközi gazdasági problémák megoldása terén stb.). A Szovjetunió gazdasági fejlődésének mai szakaszában olyan méretű és minőségű létesítmények importja válik szükségessé, amelyet még a közepes vagy a közepesnél nagyobb méretű európai tőkésországok is csak nagy nehézségek árán tudnak biztosítani. Ezek a nehézségek megmutatkoztak a Szovjetunió és a FIAT gyár közötti tárgyalások során is, de még világosabbá váltak a Káma partján felépítendő nagy teherautó- és te- herautómotor-gyár esetében. A szovjet mezőgazdaság bizonyos átmeneti problémái is ösztönözték a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését. Az Egyesült Államok részéről a szükségletek ugyancsak több oldalról jelentkeztek. Az árupiacokért folyó harc kiéleződött. Az Egyesült Államok versenytársainak pozíciói az USA-val szemben erősödtek. A Közös Piac adminisztratív intézkedései kedvezőtlenül befolyásolják az Egyesült Államok kiviteli lehetőségeit, különösen mezőgazdasági cikkekből. Vannak azonban hosszabb távú problémák is az USA számára. Ilyen elsősorban az Egyesült Államok nagy és növekvő nyersanyagszükséglete. Sok amerikai szakember a jelenlegi világhelyzetben a nyolcvanas évekre vonatkozóan szinte egyet70