Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Simai Mihály: Az USA nemzetközi gazdaságpolitikájának kérdőjelei a hetvenes évek elején
ben. A többi tőkésországhoz viszonyítva azonban az Egyesült Államok versenyképessége javult. Az Egyesült Államok még mindig döntő pozíciókkal rendelkezik a kutatásigényes gyártmányok és az új technika világkivitelében. Ez azonban egyre inkább csak néhány kulcsterületre zsugorodik. Számos fontos kutatásigényes cikk kivitelében azonban súlya az elmúlt évtizedben visszaesett. Különösen érzékenyen érintette súlyának csökkenése az elektronikus berendezések világforgalmában. 1965-ben még az Egyesült Államokból származott az elektronikus berendezések világkivitelének 30%-a, Japán részesedése 15%-ot tett ki. 1972-re az Egyesült Államok exportja két és félszeresére emelkedett, részesedése 25%-ra esett vissza, Japán kivitele megötszöröződött, súlya 30%-ra nőtt.6 Még az elektronikus számítógépek piacán is visszaesett az Egyesült Államok súlya, bár e piacon még mindig uralkodó szerepet játszik. Jelentős pozíciókkal rendelkezik az Egyesült Államok továbbra is az atomerőművek világforgalmában (súlya 1972-ben elérte a 80%-ot), a polgári repülőgépek nemzetközi kereskedelmében és a nemzetközi fegyverkereskedelemben is. Az új technika exportjában döntő helyet foglal el a szabadalmak és know-how kivitele. A hatvanas években az Egyesült Államokból származott az összes exportált szabadalmak 55—60%-a.7 Mindezek az adatok arra utalnak, hogy Amerika exportpozíciói kevésbé romlottak, mint amennyire ez a köztudatban él. 1961 óta az Egyesült Államok kivitelének görbéje csak két esztendőben hanyatlott jelentős mértékben, amikor a belső infláció hirtelen meggyorsult. 1973-ban, a dollár leértékelése és az USA-n kívüli gyorsabb áremelkedés következtében, az Egyesült Államok jelentősen növelni tudta kivitelét. A kereskedelmi mérleg deficitje tulajdonképpen nem az export csökkenése, hanem inkább az import növekedése következtében lépett fel. Az export elemzése ezért önmagában véve nem elégséges az Egyesült Államok külkereskedelmi problémáinak megítélésénél. Csak az export és az import együttes vizsgálata alapján lehet közgazdaságilag megalapozott következtetéseket levonni. Az import növekedése fokozottabb mértékben tükrözi ugyanis az amerikai gazdaság hosszú távú, strukturális problémáit. Az Egyesült Államok külgazdaságában a leglényegesebb és távlati szempontból legtartósabbnak tűnő változás a nyersanyagimport emelkedése, ami — szemben az iparcikkimporttal — nem kompetitiv import, hanem a gazdasági növekedés egyik feltétele. Amerikában a világ lakosságának 6%-a él, de a világ összes termelt nyersanyagainak több mint 40%-át fogyasztják el. A nyersanyagok jelentős részét már nem az Egyesült Államokban termelik, vagy azért, mert a kitermelési költségek már rendkívül magasak, vagy pedig azért, mert a források kiapadtak. A felhasznált bauxit 90%-a, a króm, a kobalt csaknem 100%-a importból származik. Amerikai bányaügyi szakértők szerint 1980-ra az amerikai . . i 6 Forrás: BIKI 1973. I. melléklet. 7 BIKI 1971. március 27. 67
