Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
tiszteletben tartásának elve alapján.” (A KGST-tagállamok gazdasági integrációjának komplex programja. Kossuth Könyvkiadó 1971. 8. old.) Ez az elv természetesen nem automatikusan valósul meg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az integráció keretében részben hosszú évekkel ezelőtt megindult folyamatokról van szó, amelyek nem mindig felelnek meg az időközben felmerülő újabb követelményeknek. Ezért az integráció folyamatának kibontakozása során időszerű lehet bizonyos munkálatok, az integrációs folyamatok egyes áramlatainak átalakítása oly módon, hogy azok az eddigieknél alkalmasabbak legyenek a világméretű nemzetközi munkamegosztásban való részvétel biztosítására, elősegítésére. Ebben az irányban hatnak egyébként azok a megállapodások is, amelyek várhatóan létrejönnek a KGST és az abban részt nem vevő országok között. Ezek a megállapodások a kívül álló országok növekvő érdeklődését jelzik a KGST iránt, a KGST-országok részéről pedig azt az eltökéltséget, hogy az elzárkózás politikájával szemben tudatosan szélesíteni akarják kapcsolataikat a világ többi részével. Az Európai Gazdasági Közösség álláspontja a kívül álló országokkal való kapcsolatokat illetően nem egyértelmű. Általános szólamok elhangzanak ugyan egyes közös piaci országok vezető személyiségei részéről, amelyek biztosítják a kívül álló országokat, hogy a Közös Piacnak nem célja hátrányos helyzetbe hozni őket. Ugyanakkor azonban a Közös Piac illetékes szervei egyértelmű, konkrét álláspontot e kérdésben nem deklaráltak, és ami még fontosabb, a Közös Piac részéről hozott határozatok és a gyakorlati lépések egyáltalán nem igazolják ezeket a kijelentéseket. Megjegyzendő, hogy még a szóban forgó kijelentések sem egyértelműek, mert annak alátámasztására, hogy a Közös Piac a külső kapcsolatok bővítése mellett van, elsősorban olyan gondolatmenettel érvelnek, amely szerint az EGK meg fogja gyorsítani a tagországok gazdasági fejlődését, és majd ez a körülmény fog jótékonyan hatni a kívül álló országokkal fennálló gazdasági kapcsolatokra. Ezért egyelőre még a legnagyobb óvatosság mellett is csak az állítható, hogy az EGK, illetve a tagországok álláspontja nem egyértelmű abban a kérdésben, hogy az elszigetelés növelésére törekszenek-e, vagy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy az integrációs folyamat a kívül álló országokkal való gazdasági kapcsolatok bővülését is elősegítse. Ezért nyugodtan állítható, hogy az EGK politikája egyelőre veszélyeztetheti az összeurópai együttműködés kibontakozását, a kelet—nyugati kapcsolatok bővítését, az e tekintetben megindult fejlődést. 3. Az integrációs folyamatok politikai és gazdasági hatása az összeurópai együttműködésre Az, hogy az integrációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az európai országok gazdasági együttműködésére, különböző tényezőktől függ. Arra történt már utalás, hogy ez igen nagy mértékben függ magának az Európai Gazdasági Közösségnek a politikájától. A továbbiakban közelebbről vizsgáljuk azt a kérdést, hogy milyen vonatkozásokban játszanak szerepet az integrációs csoportosulások a kelet—nyugati együttműködésben. 51
