Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
d) A politikai feszültség csökkenése, a realitások felismerése, a realizmus politikájának előretörése a gazdasági kapcsolatok szempontjából is új helyzetet teremt. Ennek következtében fokozatosan elhárulnak a gazdasági kapcsolatok fejlesztését gátló politikai akadályok, és előtérbe kerülnek a gazdasági ésszerűség követelményei. Ebben az irányban hat a termelőerők fejlődése is, amely minden országot — Keleten és Nyugaton egyaránt — a gazdaságosabb termelés kialakítására, új piacok keresésére, szélesedő nemzetközi együttműködésre kényszerít. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jellegében is gyökeres változások következnek be. E kapcsolatok most már a gazdasági élet egyre több területét fogják át, és sokkal szélesebb körűek, mint a hagyományos értelemben vett külkereskedelem. Felölelik a termelési, különösen az ipari kooperációt, a tudományos-műszaki együttműködést, s fokozott közös tevékenységre vezetnek az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelem nemzetközi megoldásában. Mindez együtt új korszak kezdetét jelentheti az európai országok, valamint az Európán kívüli tőkés- és szocialista országok között. Természetesen nem lehet arra számítani, hogy ezek a változások harmonikusan és könnyen valósulnak meg. A politikai és a gazdasági realitások csak nehéz küzdelmek árán érvényesülnek. A politikai feszültség csökkentése, az európai együttműködés és biztonság rendszerének napirendre tűzése, ezen belül a gazdasági együttműködés beillesztése az európai biztonság rendszerébe, a gazdasági kapcsolatokat fékező politikai akadályok elhárítása — mindez eddig is küzdelmek sorozatának az eredménye, és változatlanul jellemzik Európa és az egész világ arculatát. E küzdelmek fő jellemzője azonban az, hogy tárgyalóasztalnál folynak, és ha nehézségeken át is, de fokozatosan a realitások felismerése felé vezetnek. A küzdelmek folynak a szocialista és a tőkésországok között, folynak a tőkésországokban a haladó és a visszahúzó erők között, folynak az egyes tőkésországok között a hatalmi viszonyok megváltoztatásáért. E harc egyik frontján a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok bővítéséért folyik a küzdelem, azért, hogy az eddigieknél kedvezőbb előfeltételek szülessenek e kapcsolatok szélesítésére. 2. Gazdasági integrációs folyamatok Európában a) Az európai gazdaság képéhez ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak a gazdasági integrációs folyamatok. A szorosabb gazdasági együttműködés, egyes országcsoportok gazdasági integrációja világszerte napirendre került, de érthető, hogy elsősorban Európában bontakozott ki. A fejlődő országokban megindult integrációs folyamatok igen kezdetlegesek, elsősorban azért, mert a termelőerők fejlődése még nem gyakorol megfelelő nyomást az integrálódás irányába. Az Egyesült Államokban a kérdés a nem önálló országok gazdasági integrálódásának formájában merül fel, azonban az Egyesült Államok gazdaságán belül igen erőteljesen zajlik a tőke koncentrációja és centralizációja, ily módon adva meg a választ a termelőerők fejlődésével összefüggő problémákra. Európában, ahol a termelőerők fejlődése magas fokot ért el, sok kis önálló ország van, ért48
