Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 1. szám - Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában

hető, hogy előtérbe került az önálló országok gazdasági integrációja. Ezek közül a két legfontosabb integrációs csoportosulás a KGST és az Európai Gazdasági Közösség. Az integrációs folyamatokat objektív gazdasági szükségszerűség váltotta ki. Ezen mindenekelőtt a termelőerők fejlődése értendő, a gyors és egyre nagyobb erők egyesítését követelő technikai fejlődés és a gazdaságos termelést lehetővé tevő nagy felvevőpiac iránti igény. Természetesen az integrációs folyamatok kialakításában erősen közrejátszottak a politikai szempontok is, amelyek mindenekelőtt azt határozták meg, hogy mely országcsoportok milyen célokért és milyen ezközökkel valósítják meg az integrációt.

Történelmi tény, hogy a munkamegosztás és a szorosabb gazdasági együttműködés elsősorban egyrészt az európai szocialista országok között, másrészt a vezető nyugati tőkésországok között alakult ki. A szocialista országok számára alapvető jelentőségű egymás közti együttműködésük továbbfejlesztése, amelynek távlati programja a szocialista integráció komplex programjában testesül meg.

b) Az Európában kialakult integrációs folyamatok megítélésénél nemcsak azokat a körülményeket kell figyelembe venni, amelyek objektívak, közösek és egyaránt az integrálódás irányába visznek, hanem azokat a különbségeket is, amelyek a KGST, illetve az EGK keretében végbemenő integrációs folyamatok között fennállnak. Anélkül, hogy teljességre törekednék, néhány ilyen különbségre szeretném felhívni a figyelmet.

— A KGST-ben a kialakuló integrációt a kölcsönös segítség, az internacionalizmus elvének érvényesülése jellemzi. Ennek egyik vonása az is, hogy az integrációban érvényesül a fennálló gazdaságszínvonal-beli különbségek kiegyenlítésére irányuló törekvés. Az Európai Gazdasági Közösségben az országok és mindenekelőtt a különböző gazdasági csoportosulások, vállalatok közötti verseny a fő jellemző; az európai Közös Piac kialakítása ennek a versenynek nyújt nagyobb teret, és ennek következtében kedvezőbb feltételeket a gazdaságilag legerősebb vállalkozók és tőkés körök számára.

— Az Európai Gazdasági Közösségben erősen érvényesül olyan törekvés, hogy nemzetek felettivé váljon, vagy legalábbis nemzetek feletti szerveket is hozzon létre. A KGST-ben ilyen törekvés nincsen. A KGST keretében folyó integráció alapja az önálló országok szuverenitásának teljes mértékű tiszteletben tartása.

— A szocialista integráció a szocialista országok egész népgazdaságának fokozatos és harmonikus integrálódására irányul, míg az európai Közös Piac alapjában a nagytőke integrációját, pontosabban a tőkekoncentráció és -centralizáció folyamatát segíti elő.

— A szocialista integráció alapja a tervszerűség, a kapcsolatok tervszerű fejlesztése, míg az Európai Gazdasági Közösségnél az integrálódás fő tényezője a piac. Ebből következik az is, hogy az integrációs folyamatot a KGST-ben a termelési kapcsolatok oldaláról, az európai Közös Piacban a piac oldaláról közelítik meg.

— Erős különbségek mutatkoznak a két integrációs folyamat között a kívülállókkal szemben tanúsított magatartását illetően. A KGST-orszá49