Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 2. szám - Palánkai Tibor: A Nemzetközösség Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása után
saját uralkodójuknak ismerték el. Külön kell említést tenni azokról az államokról, amelyeknek saját uralkodójuk van (Malaysia, Lesotho, Szváziföld, Tonga és Nyugat-Szamoa). A volt gyarmatok többsége a függetlenség elnyerése után a köztársasági államformát választotta (India, Sri Lanka, Ghana, Nigéria, Ciprus, Sierra Leone, Tanzánia, Uganda, Kenya, Malawi, Zambia, Szingapúr, Gambia, Guyana, Nauru, Becsuánaföld és Banglades). 1974 elején Grenada is függetlenné vált. A második világháború után több ország: Írország, Burma, 1961-ben a Dél-afrikai Köztársaság és 1972-ben Pakisztán formailag kivált a Nemzetközösségből. A második világháború után a „Brit Nemzetközösség” egyszerűen Nemzetközös- séggé (Commonwealth of Nations) alakult át, hiszen több tagja nem brit. A „Nemzetközösség és Birodalom” elnevezés pedig megszűnt. A Nemzetközösség 1974 elején a fent felsorolt 33 tagállamból állott. A nemzet- közösségi országok területe összesen mintegy 26 millió km2 és lakosságuk 860 millió fő. Ez a Föld területének ma is egynegyedét és az emberiségnek szintén csaknem egynegyedét jelenti. A Nemzetközösséghez számítják Nagy-Britannia különböző státusban levő gyarmati területeit is. Az angol gyarmatok területe 1974 elején már csak 1,7 millió km2, lakosságuk száma mindössze 11 millió. (Ennek fele, mintegy 5,5 millió ember Dél-Rhodesiában él.) Mit jelent ma a Nemzetközösségi A birodalmat felváltó Nemzetközösség lényegének meghatározása nem könnyű feladat. Nem sok segítséget nyújt a nemzetközösségi országok magukról adott definíciója sem. Mint a Nemzetközösség kormányfőinek 1971. január 22-én Szingapúrban elfogadott „Nemzetközösségi alapelvek deklarációja” megállapította: a Nemzetközösség független, szuverén államok önkéntes társulása, amelyek közül mindegyik saját politikájáért felelős, s amelyek a nemzetközi megértés és a világbéke előmozdítása, valamint népeik közös érdekeinek megfelelően egymással konzultálnak és együttműködnek. Ezzel az általánosságok szintjén mozgó meghatározással szemben talán sokkal egyszerűbb körülírni, mi az, aminek nem tekinthető ez a nemzetközi képződmény. Nem tekinthető mindenekelőtt nemzetközi politikai vagy katonai szervezetnek. Nincsen semmiféle jogi kapcsolat vagy intézmény, amely összefogná tagjait, s nincsen semmiféle közös alkotmány vagy alapokmány, amelyhez tartaniuk kellene magukat. Nem tekinthető katonai blokknak sem, hiszen tagjainak nagy része az el nem kötelezettség politikáját folytatja, és nem vesz részt semmilyen katonai tömbben. A nemzetközösségi országok közül a NATO-nak Anglia mellett csupán Kanada a. tagja. Más katonai tömböknek (ANZUS, CENTO, SEATO) viszont több nemzetközösségi ország is tagja volt. A nemzetközösségi országok ugyan a királynőt általában elismerik a Nemzetközösség fejének is, ez a kötelék azonban csak formálisnak és jelképesnek tekinthető. Társadalmi és politikai berendezkedésük sem egységes. Vannak olyan országok, amelyek eljutottak a kifejlett állammonopoltőkés rendszerig, vannak olyanok, amelyek a nem kapitalista fejlődés útját járják. A Nemzetközösségen belül az iparilag fejlett és a fejlődő országok egyaránt megtalálhatók. A belső politikai berendezkedés tekintetében is nagyok az eltérések. A „közös politikai nyelv, hasonló intézmények, 79
