Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - N. Inozemcev: A szocializmus és a nemzetközi kapcsolatok
A történelem egész menete arról tanúskodik, hogy a szocializmusé a történelmi kezdeményezés abban a harcban, amelynek célja a világgazdaság egészséges fejlődése mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapja s ezen az alapon az egész emberiség termelőerői fejlődésének meggyorsítása. A szocialista országok népei vitathatatlanul alkotó munkájukkal, az új társadalom építésében elért gazdasági sikerekkel járulnak hozzá elsősorban e világméretű feladat megoldásához. Ezek a sikerek megszilárdítják az új rendnek a világgazdaságban elfoglalt pozícióit. Szemléletesen bizonyítják ezt például az Egyesült Nemzetek Szervezete statisztikai hivatalának adatai a világ ipari termelésének a legutóbbi évtizedekben bekövetkezett növekedéséről. Az 1950—1972 közötti időszakban a szocialista országok együttes ipari termelése nyolcszorosára növekedett, ezzel szemben a tőkés világ országaiban a növekedés összesen 2,9-szeres volt. Míg a vizsgált időszak elején a szocialista országokra a világ ipari termelésének egyötöde jutott, jelenleg csaknem kétötödét adják. Mind a szocialista államok számára, mind a világméretű nemzetközi munkamegosztás szempontjából rendkívül sokat ígér a szocialista országok közti gazdasági együttműködés, mely a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös baráti segítségnyújtás elvein alapul. A tudományos-technikai forradalom feltételei között ez az együttműködés a társadalmi termelés döntő jelentőségű szféráira terjed ki. A KGST- országok szocialista gazdasági integrációját előirányzó, 1971-ben elfogadott komplex program sikeres végrehajtása megbonthatatlan egységben valósítja meg a nemzetközi munkamegosztás terén a szocializmus nemzeti és nemzetközi feladatait. A gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — hangsúlyozza a program — a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai, kormányai által tudatosan és tervszerűen szabályozott folyamata, közelebb hozza egymáshoz ezen országok gazdaságát, és kialakítja az egyes nemzetgazdaságok magas hatékonyságú, korszerű szerkezetét. A szocializmus ezzel új tartalmat ad az emberiség termelőerőit jellemző tendenciának, a gazdasági elkülönülés és a nemzeti elzárkózás leküzdésének, a gazdasági kapcsolatok internacionalizálódásának. S ez a folyamat — ne feledjük —egyáltalán nem korlátozódik a szocialista közösség országaira. A szocializmus pozícióinak a világgazdaságban való megszilárdulása új távlatokat nyitott a fejlődő országok előtt, amelyekben az emberiség többsége él. Ezeknek az országoknak lehetőségük nyílt arra, hogy sikeresen harcoljanak az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatok rendszerének szétzúzásáért, amely a kapitalista világgazdaság keretei közt még az imperializmus és a kolonializmus egyeduralma idején alakult ki. A fejlődő országok az igazi függetlenségért, további társadalmi fejlődésük útjának önálló megválasztásáért vívott nehéz és bonyolult harcukban nagymértékben támasz23
