Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Sankar Ghose: A szocialista és kommunista mozgalom Indiában (Balogh András)

borough”-k, az elavult választókörzetek rendszerét, melyben kicsiny, pár száz fős települések két képviselőt is küldhették a parlamentbe, szemben a füstös Bir­minghammel, amelynek tízezreit senki sem képviselte. Greaves megmagyarázza, hogyan ér­het Észak-írországban egy protestáns sza­vazat két katolikus szavazatot, megvilá­gítja az ír megosztottság történelmi gyö­kereit; Írország szerepét a brit külpoliti­kában, az írek és a munkásmozgalom vi­szonyát, azt az ördögi kört, amelyben a protestáns „unionisták”, a brit uralom hívei éppúgy rabként járnak körben, akárcsak a zömében proletár vagy kis jö­vedelmű katolikus kisebbség. Betekinthe­tünk a vallási gyűlölködés hétköznapjai­nak lehangoló világába, amelyben még mindig patakzik a vér egy 1690-ben ví­vott csata miatt, s közelebb kerülünk an­nak a tragikus történelmi anomáliának a megértéséhez, hogy miként lehetséges a televízió képernyőjén nézni a tizenhete­dik század vallásháborúinak korát, pon­tosabban ezeknek a háborúknak utolsó felvillanásait, amikor pedig égető szükség lenne mélyreható társadalmi reformokra a sok vért és embert vesztett, kisemmi­zett, letarolt szigeten. A haladó szellemű szerző által java­solt megoldás abból indul ki: Írország szabadságának és emancipációjának ideje akkor jön majd el, ha az ír forradalmá­rok összefognak a brit szocializmussal. Délibáb volna ez? Marxista ír forradal­márok helyett általában elszánt anar­chistákat látunk a színen, akik géppisz­tollyal és levélbombával küzdenek egy nagyhatalom ellen, valamint egy nem marxista, kispolgári munkáspártot. A megoldást mégiscsak Greaves elképzelése jelentheti. A szerző elsősorban az ír és az angol olvasókat tartotta szem előtt a könyv megírásakor, így a magyar olvasónak láb­jegyzetekből kell megértenie a sajátos ír és ulsteri fogalmakat. A nehézségeken azonban átsegít Bebrits Anna újságíró, az észak-írországi polgárháború szemtanúja, aki a könyvhöz bevezetőt és utószót írt, összefoglalva az ír tragédia megértéséhez szükséges történelmi ismereteket, illetve a könyv kiadása — 1972 eleje — óta le­zajlott események és politikai változások lényegét. Szuhay-Havas Ervin Sankar GHOSE: Szocialista és kommu- nista mozgalom Indiában (Socialism and Communism in India). Allied Publi­shers Ltd, 1972 Az indiai politikai élet jellegzetessége a magukat szocialistának vagy kommunis­tának valló különféle pártok és csoporto­sulások jóformán áttekinthetetlen dzsun­gele. A legjelentősebbek, mint a CPI, CPI(M), a Lohia Socialists vagy a Praja Socialists ideológiai-politikai arculata ál­talában ismert, és nagy publicitást kap­tak a Kongresszus Párton belüli szocia­lista irányzatok is. Ugyanakkor még e pártok programjai, célkitűzései és mód­szerei is sok talányt jelentenek, és igény­lik társadalmi, eszmei és történeti gyö­kereik pontosabb ismeretét. Sankar Ghose, az indiai nemzeti moz­galom neves történésze művét azzal a cél­lal írta, hogy első ízben adjon átfogó ké­pet az indiai szocialista és kommunista mozgalmak fejlődéséről és egymáshoz való kapcsolatairól. Ghose kritikai analí­zisre törekedett, és pozitivista módon, a leglényegesebb ellenőrizhető dokumentu­mok pontos felhasználásával a szocialista és kommunista csoportok és pártok port­réját rajzolta meg 1970 végéig. Az ideológiai-politikai előzmények ismerete nélkülözhetetlen a mai politikai eszmék és intézmények megértése szem­pontjából. Ezért a szerző rövid és világos áttekintést ad a szocialista gondolat indiai fejlődéséről, a szocializmus Gandhi és Jawaharlal Nehru-féle interpretálásáról és M. N. Roy sokat vitatott szocializmus­felfogásának alakulásáról. De a jelenkor viszonyai iránt érdeklődőknek a legtöb­bet a második világháború utáni politikai fejlődés felvázolása nyújtja, amelynek közvetlen következményei a mai India társadalmi életének minden szférájában érezhetők. Nagy részletességgel tárgyalja a Kongresszus Párton belüli irányzatok eszmei-politikai arculatát és egymással való küzdelmét. Jó elemzést ad a konzer­vatív vezetőket tömörítő Szindikátus és ellenfelei közötti összecsapásokról, és a többi politikai pártnak (CPI, CPI(M), Jana Sangh, Swatantra) a Kongresszus Párt különféle frakcióival való kapcsola­tairól. Megismerhető a legfontosabb köz­életi figurák állásfoglalása a legfontosabb hazai és nemzetközi kérdésekben. 152

Next

/
Thumbnails
Contents