Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése

— Az objektív összeurópai érdekek számára máris szűkek a meglevő két- és többoldalú államközi kapcsolatok és szubregionális intézmények keretei, és e keretek közt nem is érvényesíthetők teljesen. Számos ilyen összeurópai, kontinentális jellegű érdeket említhetnénk a politikai életben és más területeken is. Ilyen érdekek fejeződnek ki a környezetvédelem, az energiaszükségletek, a közlekedés, a tudományos-technikai forradalom, a gazdasági kapcsolatok, a tudományos-kulturális együttműködés, a regio­nális tervek követelményeiben stb. Figyelembe kell vennünk, hogy az európai termelőerők fejlettsége sok területen nemcsak a nemzeti kerete­ket haladta túl, hanem a szubregionális intézmények kereteit is feszegeti. — Az európai biztonsági és együttműködési politika megvalósulása minden bizonnyal hosszadalmas, bonyolult, nehéz, több szakaszos folyamat lesz. Újabb és újabb problémákat fog felvetni, melyek folyamatos megol­dása a meglevő keretek között legalábbis nagyon körülményes lenne. Ez megrázkódtatásokkal, megtorpanásokkal és visszaesésekkel fenyeget, me­lyek azonban elkerülhetők. — Az európai politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban jelent­kező problémák csak egymással való összefüggésükben, összehangoltan, együttesen, valamiféle politikai szintézisben oldhatók meg következetesen. Szükség van az összeurópai érdekek folyamatos összehangolására, az össz­európai politika folyamatainak és megvalósításának állandó egyeztetésére, de ennek még nincs megfelelő, állandó jellegű fóruma vagy szerve. — Az európai biztonsági és együttműködési politika megvalósulását zavaró erők még jelentősek. E politika ellenzékének tábora még számot­tevő. Az európai reálpolitika hívei is számos kérdésben eltérően értelme­zik az európai biztonsági és együttműködési politika jelenlegi és távlati feladatait. Szükség van a zavaró tényezők együttes elhárítására és a néze­tek állandó összevetésére. Ezek az érvek könnyen részletezhetők és kiegészíthetek, többek közt konkrét diplomáciai érvekkel. Ehhez a megelőző évek munkája, a helsin­ki előkészítő tanácskozás és az első összeurópai értekezlet bőséges tanul­ságokat és tapasztalatokat adott, amelyek külön elemzést érdemelnének. * Az európai biztonság és együttműködés állandó szerve mellett komoly érveket sorakoztathat fel azoknak a feladatoknak a megvilágítása is, ame­lyeket ez a szerv elláthatna. Az állandó szerv feladatkörét és tevékenységének tartalmát egyfelő1 elvi-politikai megfontolások, másfelől az objektív szükségletek, feltételek és lehetőségek, végül az európai együttműködés alapvető és leginkább adott szférái határozzák meg. Ennek megfelelően az állandó szerv tevé­kenységének át kellene fognia az európai biztonság és együttműködés há­rom nagy területét, nevezetesen az összeurópai biztonsági és politikai együttműködés, ia gazdasági és tudományos-technikai együttműködés, va­lamint a tudományos-kulturális együttműködés kérdéseit. A politikai együttműködés szférájában az állandó szerv közreműköd­hetne számos fontos feladat megoldásában, figyelembe véve, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködési politika hosszú távú stratégia. Elő kel­lene segítenie az európai biztonság és együttműködés elfogadott elveinek egységes értelmezését, illetve alkalmazását, az összeurópai értekezleteken elfogadott megállapodások egyöntetű végrehajtását, az együttműködés kü­29

Next

/
Thumbnails
Contents