Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése
lönféle területein folyó tevékenység politikai összehangolását, a függőben levő politikai problémák rendezését, az újonnan felvetődő politikai kérdések megoldását, az általános politika és katonapolitika elvi egyeztetését, az európai biztonsági és együttműködési politika továbbfejlesztését, az európai biztonsági és együttműködési rendszer létrejöttének előkészítését, az esetleges államközi konfliktusok békés elhárítását, az összeurópai politikai érdekek összehangolását stb. Az állandó szerv tevékenységével elsősorban az európai biztonsági és együttműködési politikát szolgálná, főképp politikai feladatokat kellene ellátnia, figyelmét döntő mértékben az Európán belüli problémákra kellene fordítania, anélkül hogy elzárkózna a nem tisztán európai nemzetközi kérdések megvitatásától. Amellett, hogy vizsgálná a két- és többoldalú államközi kapcsolatok fejlesztését — az összeurópai együttműködés érdekeivel összhangban —, foglalkoznia kellene a szubregionális intézmények viszonyával is. Nem látszik viszont célszerűnek, hogy az állandó szerv akár a jelenlegi helyzetben, akár a belátható jövőben kimondottan katonapolitikai kérdésekkel is foglalkozzék. Figyelembe kell venni, hogy az általános politika és a katonapolitika között szükségszerűen fáziskülönbség van: az utóbbi az előbbi függvénye. Emellett azzal is számolni kell, hogy a katonapolitikai kérdések lényegükben nem annyira regionális, mint inkább globális természetűek, és számos speciális haditechnikai vonatkozásuk van. Ezért és egyéb okok miatt célravezetőbbnek tűnik, hogy a katonapolitikai tárgyalások a már kialakult csatornákon és nem az állandó szerv keretében folytatódjanak. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy az állandó szerv figyelemmel kísérje a katonapolitikai tárgyalásokat, kapcsolatot tartson velük, a katonapolitikai helyzetre vonatkoztatható általános politikai következtetéseket vonjon le, tárgyalja a biztonság katonapolitikai kérdéseivel kapcsolatos elvi-politikai és nemzetközi jogi kérdéseket. A kimondottan katonapolitikai kérdések közvetlen tárgyalása károsan megterhelné az állandó szerv munkáját, és megnehezítené fő feladatának teljesítését. Ugyanakkor az állandó szervnek természetesen feladata lenne, hogy ösztönözze a katonapolitikai tárgyalások előrehaladását. A gazdasági és a tudományos-technikai együttműködés szférájában az állandó szerv tevékenységét az határozná meg, hogy a gazdasági együttműködés az európai biztonsági és együttműködési stratégia rendkívül fontos része. Szoros gazdasági együttműködés nélkül nem építhető ki az európai biztonság és együttműködés szilárd rendszere, és a politikai együttműködésnek sem volna igazán tartós bázisa. Ugyanakkor az összeurópai gazdasági kapcsolatok és együttműködés színvonala — az utóbbi időkben észlelhető jelentős előrehaladás és a fejlődés gyors üteme ellenére — elmarad a tényleges szükségletek és lehetőségek mögött. Az összeurópai gazdasági kapcsolatok meglevő rendszere egyelőre még nem képes stratégiai feladatát betölteni, nem képes a politika szükséges stabilizálására és ösztönzésére, a gazdaság és a politika egyensúlyának biztosítására. Mindebből az következik, hogy az állandó szervre nagy feladatok hárulnának az összeurópai gazdasági és tudományos-technikai együttműködés fejlesztésének elősegítésében. Elő kellene mozdítania a politikai és a gazdasági kapcsolatok összhangját, a hidegháború következményeinek és maradványainak felszámolását, mindenfajta hátrányos gazdasági megkülönböztetés megszüntetését, a kölcsönös érdekeltség fokozását, illetve az 30
