Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése
pai biztonság és együttműködés elveinek összessége, az európai államok közti kapcsolatok összessége, az európai biztonsági és együttműködési politikával kapcsolatos hatályos két- és többoldalú államközi egyezmények összessége, az európai biztonságot és együttműködést szolgáló kezdeményezések összessége, valamint az összeurópai értekezletek rendszere. E tágabb értelemben vett intézményesítés folyamatának mérföldkövei a szovjet— nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet szerződés, az NDK és az NSZK alapszerződése, a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi megállapodás, az első összeurópai értekezlet, a diplomáciai kapcsolatok általános rendezésére irányuló erőfeszítések, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, a gazdasági, tudományos-technikai, politikai és kulturális kapcsolatok fejlődése, az európai helyzet további javulása és konszolidálódása. Ebben a folyamatban a nyugat-európai kormányok, ha nem is egyenlő mértékben és egyforma jelentőséggel, de általában részt vállalnak. Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése azonban felfogható szűkebb értelemben is, mint valamilyen állandó összeurópai szerv vagy szervezet. A problémák éppen e körül az értelmezés körül jelentkeznek. Mind a két értelemben vett intézményesítés fontos és hatékony, de a tapasztalatokat és a kilátásokat mérlegelve világos, hogy az utóbbi értelemben vett hatékonyabb lehet. A szűkebb értelemben vett intézményesítés szükségszerűen és természetszerűen kifejezné a tágabb értelemben vett intézményesítés folyamatát is, de azt kiegészítené egy állandó szerv vagy szervezet erejével és értékeivel. Az európai biztonság és együttműködés csak a szűkebb és tágabb értelemben vett intézményesítés egységében teljesedhet ki. A tágabb értelemben vett intézményesítés a szűkebb értelemben vett intézményesítésben teljesedhetne ki leginkább és nyerhetne érvényesülési garanciát. * A kérdés érdemileg legjobban arról az oldalról közelíthető meg, hogy mi teszi szükségessé az európai biztonság és együttműködés állandó szervének létrehozását, illetve működését. Az állandó szerv mellett szóló érvek nagy vonalakban a következőképp csoportosíthatók: — Az összeurópai politika eddig elért színvonala is csak nehezen tartható fenn, és még nehezebben fejleszthető tovább az államközi kapcsolatok meglevő rendszerében és hagyományos eszközeivel. Az első összeurópai értekezleten elfogadott elvek és megállapodások összehangolt értelmezése és teljesítése meglehetősen bonyolult. Az értekezlet után elkerülhetetlennek látszik a két- és többoldalú államközi konzultációk rendszeresítése. Kétségtelenül szükség lesz az európai biztonsági és együttműködési politika eredményeinek folyamatos megszilárdítására és továbbfejlesztésére. — Az európai biztonsági és együttműködési politika tág értelemben vett intézményesítésének mai színvonala már megkívánja egy állandó konzultatív szerv létesítését. — Az európai biztonsági és együttműködési politika nagy horderejű céljai, az e politika megvalósításában közrejátszó nagy erők és mély folyamatok nem bontakozhatnak ki teljes valóságukban az eddig kialakult két- és többoldalú államközi kapcsolatok rendszerében valamilyen állandósított összeurópai szervezettség nélkül. Ezek a célok, erők és folyamatok előbb- utóbb szétfeszítik a meglevő kereteket, s ezt meg kell előzni, alkalmazkodni kell az új realitásokhoz, szükségletekhez. 28
