Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése

országok és más fontos politikai tényezők viszont arra törekednek, hogy következetesen végigvigyék az európai biztonsági és együttműködési politikát, megteremtsék az európai biztonság és együttműködés rendszerét.

Ezek a különböző politikai erők és eltérő politikai álláspontok egyfajta ellentmondásosságot visznek az európai biztonsági és együttműködési politika alakulásába. Egy részük akadályozza Európa hatalmas erőinek összefogását, a földrész érdekeinek lehető legteljesebb kielégítését, világ- politikai és világgazdasági szerepének növelését.

Mindez komoly hatással van az európai biztonság és együttműködés intézményesítésének ügyére is. A nézeteltérések, a viták és az eltérő szándékok egyik gyújtópontja éppen az intézményesítés kérdése. A hozzá való viszony jól tükrözi az érdekelt felek részvételének komolyságát és távlati terveinek lényegét az európai biztonsági és együttműködési politika egészében. Ezért, és mert a probléma önmagában is bonyolult, kezelésében a legnagyobb rugalmasságra és következetességre van szükség.

*

Az összeurópai politika távlatait vizsgálva elsősorban arra kell rámutatnunk, hogy az európai szocialista országok és más európai politikai tényezők számára a hidegháború maradványainak felszámolása, a máig elért eredmények általános elismerése, a további feladatok megjelölése és az összeurópai politika általános elveinek deklarálása nem végcél, habár mindezeket nagyon komoly eredményekként értékelik, melyek új szakaszt nyitnak az európai történelemben. A szocialista Európa-politika célja végső fokon az, hogy megteremtsék a blokkok nélküli Európát, a békés egymás mellett élés kontinentális-regionális rendszerét, az európai biztonsági és együttműködési rendszert, melynek keretén belül a lehető legteljesebb mértékben érvényesülhetnének az összeurópai érdekek, és bontakozhatnának ki az összeurópai lehetőségek. Ugyanakkor úgy vélik, hogy ez a cél a meglevő hagyományos keretek között és hagyományos eszközökkel aligha érhető el. Űj keretekre és új eszközökre van tehát szükség.. Az átmeneti időszakban e kereteket és eszközöket biztosíthatná egy összeurópai állandó konzultatív szerv. Következésképpen javasolják, hogy hozzanak létre egy ilyen szervet.

Ezzel szemben más európai politikai erők ma még másképp ítélik meg az európai biztonsági és együttműködési politika céljait, másképp fogják fel az összeurópai érdekeket és Európa jövőjét. Nagyobb részüknek még nincs kidolgozott összeurópai távlati politikai koncepciója, illetve a meglevő koncepciók eltérő irányúak, tengelyüket nem az „összeurópai távlati tervezés” alkotja. Az európai biztonsági és együttműködési politika jelenlegi szintjét tartós távlati megoldásnak is tekintik, amely kedvező feltételeket biztosít egyéb stratégiai terveik megvalósításához. így a nyugat-európai országok kormányainak többsége megfelelőnek tartja a meglevő kereteket és eszközöket, fenntartásokkal él a szocialista országok kezdeményezésével szemben, nem mutat érdeklődést az állandó szerv iránt, hajlamos a „belenyugvásra”, és szívesen Hagyatkozna a „politikai evolúcióra”.

Mindamellett tévedés volna azt gondolni, hogy a nyugat-európai országok kormányainak többsége általában ellenérzést tanúsít az európai biztonság és együttműködés intézményesítésével szemben. Figyelembe kell vennünk, hogy az európai biztonság és együttműködés intézményesítése többféleképpen értelmezhető. Tágabb értelemben felfogható mint az euró27