Külügyi Közlöny 19. 1939

1939-11-02 / 8. szám

tartozó személyek magyar állampolgár­ságának okirati igazolása többszöri irat­váltás kikerülésével lehetőleg késedelem nélkül történhessék, tudomás és mihez­tartás végett az alábbiakat közlöm. A magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványt a m. kir. belügyminiszter­hez címzett folyamodványban kell kérel­mezni. A kérvényhez mellékelni kell mindazo­kat az okmányokat, amelyek a magyar állampolgárság hatósági intézkedés nél­kül történt visszaszerzésének a törvény­ben megállapított előfeltételeit igazolják. • Csatolni kell tehát a kérvényhez: a) helyhatósági bizonyítványt arról, hogy az állampolgársági bizonyítvány ki­állításáért folyamodó személy a törvény hatálybalépésének időpontjában, vagyis 1939. június hó 23-án a kárpátaljai terü­lethez tartozó községek valamelyikében lakott; b) helyhatósági bizonyítványt arról, hogy a folyamodó 1929. évi március hó 15-e óta (egészen 1939. évi június hó 23-ig bezárólag) állandóan a kárpátaljai, vagy az 1938 : XXXIV. törvénycikkel a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt fel­vidéki területeken lakott; c) helyhatósági bizonyítványt arról, hogy a folyamodó a trianoni békeszerző­dés alapján Magyarországtól a volt Cseh­szlovákiához átcsatolt valamely község­ben az 1917. évi július hó 26-tól 1921. évi július hó 26-ií»' terjedő négy éven át egy­folytában lakott és ez alatt ott a községi közterhekhez legalább egy ízben hozzá­járult ; d) a folyamodó leszármazására és a sa­ját maga, esetleg felmenői egyéb személyi körülményeire vonatkozó okmányokat. Az a) alatti kellék igazolására szolgáló helyhatósági bizonyítvány csatolása mel­lőzhető akkor, ha a községi (kör-) jegyző a kárpátaljai területen 1939. évi június hó 23-án ottlakást az állampolgársági bi­zonyítvány kiállítására irányuló kérel­met felterjesztő jelentésében igazolja. Amennyiben a folyamodó az 1929. évi március hó 15-től 1939. évi június hó 23-ig terjedő időben a kárpátaljai, vagy az 1938 : XXXIV. törvénycikkel a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt fel­vidéki területeken egyfolytában bár, de több községben lakott, ottlakását köteles a b) alatt említett helyhatósági bizonyít­vánnyal minden egyes lakóhelyére nézve igazolni. A törvény 5. §-a második bekezdésének hatálya alá tartozó kiskorúnak az atya, illetőleg — házasságon kívüli születés esetén — az anya 1929. évi március hó 15-től 1939. évi június hó 23-ig történt ottlakását kell igazolnia. A törvény 5. §-ának harmadik bekezdésében említett kiskorú az ottlakásnak időtartamát a sa­ját személyére nézve igazolja és pedig aszerint, amint 1929. évi március hó 15-e előtt vagy azután született, 1929. évi már­cius hó 15-től, illetőleg születése időpont­jától 1939. évi június hó 23-ig bezárólag. A c) alatt említett helyhatósági bizo­nyítványt atyjáról — házasságon kívül történt születés esetén anyjáról, illetve na°^atyjárói — kell bemutatnia annak a folyamodónak, aki az 1921. évi július hó 26-át követő időben született, vagy ha korábban született is, de az 1921. évi jú­lius hó 26-át megelőzően, önjogon illetősé­get sehol sem szerzett. Ad) alattiak igazolására be kell mu­tatni a folyamodó saját születési és leg­alább atyja házassági vagy születési bi­zonyítványát, illetve — ha a kérvényező házasságon kívül született — a saját és legalább anyja születési bizonyítványát. Az a folyamodó, aki nem kétségtelenül magyar vagy magyar-orosz felmenőktől származott, ennél továbbmenően igazoló okmányok bemutatása mellett köteles azt is igazolni, hogy felmenője — figye­lemmel az 1879 : L. t.-c. 8. és 48. §-aira — annak idején, mikor és hogyan szerezte meg a magyar állampolgárságot. Ha a felmenő az 1879 : L. t.-c. 48. §-ának ren­delkezései alapján vált magyar állam­polgárrá, folyamodónak — a leszármazá­sát megfelelően igazoló okmányok be­mutatása mellett — azt kell okmányilag igazolnia, Iiopv felmenője az 1875—1880. évek között Magyarország akkori terüle­tén lakott és abban az időben az adózók lajstromába be volt vezetve, illetőleg adó­köteles foglalkozást űzött. A m. kir. belügyminiszterhez címzett kérvényt és mellékleteit — megfelelően felülbélyegezve — a községi (kör-) jegy­zőnél kell benyújtani. A községi (kör-) jegyző megállapítja, hogy a nála előterjesztett kérvény a szük­séges okmányokkal kellően el van-e látva és intézkedik aziránt, hogy a fél a kér­vényt a netalán hiányzó mellékletekkel egészítse ki. A kérvényhez csak eredeti okmányokat lehet csatolni, azokat sem közjegyzőileg hitelesített másolat, sem pe-

Next

/
Thumbnails
Contents