Külügyi Közlöny 19. 1939

1939-11-02 / 8. szám

dig a róluk készült fénykép, illetve fény­másolat nem helyettesítheti. A községi (kör-) jegyző tehát a nála benyújtott kérvények átvizsgálása alkal­mával legyen figyelemmel arra is, hogy a kérvényhez a szükséges okmányok ere­detben vannak-e csatolva. Amennyiben egyes okmányok esetleg nem eredetben lennének mellékelve, a folyamodótól az eredeti okmányokat minden egyes eset­ben be kell kérni. Ha a mellékletek számbavétele során valamelyik okmány hitelessége tekinteté­ben bármilyen szempontból kétség me­rülne fel, a hitelesség felől köteles a köz­ségi (kör-) jep'vző — esetleg rövid úton, távbeszélőn — meggvőződést szerezni. Amennyiben az 1895. évi október hó l-e előtti időből bemutatott származási okmányok (felekezeti, születési, házas­sági, halotti anyakönyvi kivonatok) hite­lessége tekintetében merülne fel Kétség, a községi (kör-) jegyző köteles minden esetben a felekezeti anyakönyveknek az 1827 : XXIII. t.-c. értelmében vezetett és a származási hely szerint illetékes tör­vényhatóság levéltárában őrzött másod­példányaiból az illető törvényhatóság első tisztviselőjétől a vonatkozó anva­könvvi esetekről szó szerint egyező hite­les kivonatokat bekérni és ezeket az ira­tokhoz csatolni. A Magyarországtól elszakított terüle­tekről származó ily okmányok hitelessé­gének megállapítása iránt a belügy­miniszter intézkedik, ezeket az okirato­kat tehát a hitelesség tekintetében táj­macit kételyek megemlítésével az ira­tokhoz csatolva szintén be kell mutatni. A községi (kör-) jegyző a felülbélyeg­zett és mellékletekkel kellően ellátott kér­vényt közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel. Ez alkalommal a kérelem ér­demére vonatkozó esetleges észrevételeit (ni. kérvényező családja nem kétségtele­nül magyar vagy magyar-orosz eredetű, vagy a folyamodó a trianoni békeszerző­dés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján vált csehszlovák állampolgárrá), valamint az okmányok hitelességére vo­natkozó netáni megjegyzéseit, illetve meg­állapításait (az elcsatolt területről szár­mazó valamelyik okmány hitelességéhez kétség fér stb.) is meg kell a felterjesz­tésben említenie. A vezetésem alatt álló minisztérium — amennyiben a folyamodó magyar ál­lampolgársága megállapítást nyer — az állampolgársági bizonyítványt a fél részére történő kézbesítés céljából a kér­vényt felterjesztő hatósághoz továbbítja. Ha a folyamodó az állampolgársági bizo­nyítványra felragasztandó bélyeget kér­vénye benyújtásakor nem csatolta folya­modványához s így a bélyegilletéket az állampolgársági bizonyítványon az ok­mány kiállításakor nem lehet leróni, a községi (kői--) jegyző a 85.634/1923. B. M. számú rendeletben foglaltatnak megfele­lően a bizonyítvány kiadása előtt köteles a féltől megfelelő értékű okmánybélyeget bekérni, azt a bizonyítványra ráragasz­tani, a község bélyegzőjével felülbélye­gezni és a bizonyítványra rávezetni, hogy a bélyegilletéknek a hatóság előtti lero­vása a 85.634/1923. B. M. számú körren­delet értelmében történt. Tájékoztatásul megemlítem, liogy az állampolgársági bizonyítványok illetéke az 5100/1931. M. E. számú 'rendelet 14. §-án (ak (3) bekezdése szerint 10 pengő. Iskolai célra, nyugdíjjogosultság igazo­lására, vagy állami szolgálatba való be­lépés céljából, továbbá közszolgálatban álló alkalmazottak (nyugdíjasok, özve­gyek, árvák) részére bármely célból ki­állított állampolgársági bizonyítványok 2 pengő illeték alá esnek. Megjegyezni kívánom még, hogy az ügymenet egyszerűsítése és az ügyintézés gyorsítása érdekében a vezetésem alatt álló minisztérium a kérvényező felekkel közvetlenül levelez minden olyan esetben, amikor az állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem tárgyalása során a becsatolt okmányoknak a fél ré­széről való kiegészítése válik szükségessé. Azok a kárpátaljai területeken lakó volt magyar állampolgárok, illetőleg a volt magyar állampolgároknak ott lakó leszármazottai, akik nem esnek az 1939. évi VI. t.-c. 5. §-ának rendelkezései alá, a magyar állampolgárságot csak vissza­honpsítás útján szerezhetik meg. Az erre vonatkozó kellően felszerelt kérvényt az illetékes közigazgatási kirendeltség veze­tőjénél kell benyújtani, aki azt vélemé­nyes jelentés kíséretében a kormányzói biztos útján terjeszti fel a belügyminisz­terhez. Budapesten, 1939. évi augusztus hó 2-án. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitká r.

Next

/
Thumbnails
Contents