Külügyi Közlöny 13. 1933

1933-01-25 / 1. szám

határt, akár befelé, akár kifelé. Az útlevél iigyről szóló 1903:VI. t.-c. 15. §-ának 2. bekezdése értelmében pedig aki az elrendelt útlevélkötelezettség esetében útlevél nélkül, tehát lejárt útlevéllel is, a határon ki- vagy belép, 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. Miután nevezeti személyazonossága megállapítható nem volt, útlevele 1922 évi július hó 26. előtt állíttatott ki, útlevél nélkül kísérelte meg a belépést, őt a 141.424/1932. B. M. számú rendelet értelméelőállítom. ben való eljárás végett-; : J ® atadom. ívelt 193.... évi hó ..n. (P. H.) aláírás A Járási Főszolgabírónak A m. .kir. rendőrkapitányságnak, kirendeltségnek M. kir. Csendőr Örsnek. 42.261/2—4932, szám. Henclelet az útlevelek kiállítása, illetve meghosszabbítása alkalmával az előiratok csatolásának mellőzése és útlevéliratok selejtezése tárgyában. A m. kir. belügyminlster úrnak fenti tárgyra vonatkozó 138.692/1932. XI. számú körrendeletét, utalással az 1932 évi május hó 14-ón 39.296/2. szám alatt kelt rendeletemre (megjelent a Külügyi Közlöny 1932 évi 7. számában) tudomásvétel végett az alábbiakban közlöm. Budapest, 1933 évi január hó 12-én. A minister helyett: Khuen-Héderváry s. k. Melléklet a 42.261/2—1932. számhoz. A m. kir. belügyminiszter 138.692/1932. XI. B. M. számú körrendelete: Hivatali elődöm az 1927 évi 183.381/B. M. szám alatt kiadott körrendeletének utolsó előtti bekezdésében az 1904 évi 70.000 B. M. számú Utasítás 25. §-a alapján intézkedett aziránt, hogy az arra jogosított útlevélkiállító hatóságok az útleveleket két-három évi időtartamra is kiállíthatják, az 1928 évi 281.861/B. M. számú körrendeletben pedig az iránt, hogy az útlevelek négy ízben ugyancsak ily időtartamra megli os s z abbíth atók. Ezen rendelkezések helyes értelmezése tárgyában az 1932 évi 138.747/B. M. szám alatt kiadott körrendeletem intézkedett. Ujabban több útlevélkiállító hatóság intézett hozzám kérdést az iránt, vájjon az útlevelek kiállítása, illetve meghosszabbítása alkalmával a régi előiratok csatolása szükséges-e? Egyöntetű eljárás végett közlöm tehát az útlevélkiállító hatóságokkal, hogy a végi előiratokat, miután azokra rendszerint szükség nincs, csatolni csak az esetben kell, ha azt valamely különös ok indokolja. Az útlevelek meghosszabbítása illetve újabb útlevél kiállítása alkalmával azonban az útlevelet eredetileg kiállító hatóságnak az idézett 1904 évi 70.000/B. M. számú Utasítás 15. §-a értelmében vezetett ,,ÚtlevélNévmutató" „Jegyzet" rovatába (az útlevéltulajdonos nevénél) be kell jegyezni, hogy az iiíj útlevelet mikor, mily szám alatt és mely hatóság állította ki, illetve a régi útlevél meghosszabbítása esetén, azt mikor, mily szám alatt, mely hatóság hoszszabbította meg. Az útlevélkiállító hatóság ezt a bejegyzést az új útlevél kiállításával illetve a régi útlevél meghosszabbításával egyidejűleg eszközli, az esetben pedig, ha az eredetileg ő általa kiállított útlevél helyett más hatóság állít ki a fél részére új útlevelet, vagy ha az eredeti útlevelet, valamely más hatóság hosszabbítja meg, akkor ezen bejegyzést az illető hatóság vonatkozó értesítésének kézhezvétele után teszi meg. Épen ezért külön figyelmeztetem az útlevélkiállító hatóságokat arra, hogy amennyiben oly egyén részére állítanak ki útlevelet, kinek lejárt útlevelét más hatóság állította ki (rendszerint lakásváltozás vagy külföldön tartózkodás folytán merülnek fel ily esetek) vagy ha olv útlevelet hosszabbítanak meg, amelyet eredetileg valamely más hatóság állított ki, úgy erről az 1904 évi 70.000/B. M. számú Utasításnak a 198.171/1922. B. M. számú körrendelettel módosított 17. §-a értelmében az útlevelet eredetileg kiállító hatóságot azonnal értesítsék az útlevél számának és keltének megjelölése mellett, mert csak ez esetben vezethetik be minden egyes esetben az „Útlevél Névmutató" „Jegyzet" ro-