Külügyi Közlöny 13. 1933

1933-01-25 / 1. szám

a körülmények mérlegelése és megítélése szerint, nem áll fenn, úgy az illetőt bebocsátja, azonban őt előzőleg személyi adatai, utazásának célja felől részletesen kihallgatja és az erről felvett jegyzőkönyvet (melyben a bebocsátandó magyarországi pontos címét is meg kell jelölni) közvetlenül a m. kir. belügyminisztérium VlII/a. (közbiztonsági) osztályához terjeszti fel. Amennyiben valamely állítólagos magyar állampolgár útlevél nélkül akarja a határt befelé átlépni, személyazonosságát igazolni köteles, ha azonban magyar állampolgárságát kétségtelenül igazolni nem is tudja, de legalább azt, hogy Magyarországon rendes lakóhellyel bír, igazolja, úgy őt a vonatkozó törvényes rendelkezések figyelembevétele mellett a m. kir. rendőrség határszéli kapitánysága (kirendeltsége) bebocsátja. Az említett igazoláshoz szükséges hiányzó adatokat ez esetben is lehetőleg a fél költségére távirati úton kell beszerezni az illetékes belföldi hatóságtól. A fenti igazolás megtörténtével az illető ellen a 8.720/ 1922. M. E. számú rendelet, valamint az 1903:VI. t.'C. 15. §-ának 2. bekezdése értelmében a kihágási eljárást meg kell indítani és tőle még, a fentiek szerint, az egy évre szóló útlevélkiállítási díjat is be kell szedni. Részletesen kihallgatandó továbbá az illető arra nézve, hogy volt-e útlevele és ha igen, azzal mi történt, esetleg az miként veszett el, egyúttal kihallgatandó arra nézve is, hogy az útlevelet mely hatóság és mikor állította ki. A kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet a m. kir. belügyminisztérium VlII/a. (közbiztonsági) osztályához közvetlenül kell felterjeszteni, ha azonban az illető útlevele elveszett, a jegyzőkönyvben foglaltakról — az elveszeit útlevél érvénytelenné nyilvánítása végett —az útlevelet kiállító belföldi hatóságot is értesíteni kell. Amennyiben az elveszett útlevelet valamelyik külképviseleti hatóságunk állította volna ki, úgy annak érvénytelenné nyilvánítása iránt én fogok intézkedni. Ha az útlevél valamelyik szomszédos állam területén veszett el, úgy arról az illető állam határán levő összes belépő állomások útlevélvizsgáló hatóságai is értesítendők. Az elveszett útlevelekkel való visszaélések elkerülése végett az útlevélvizsgálatokat teljesítő közegek által különös gond fordítandó arra, hogy az útlevelek felmutatói azonosak-e az útlevélbe bejegyzett egyénnel, nincs-e az útlevél megcsonkítva, vagy nem látható-e rajta oly sérülés, amely arra engedne következtetni, hogy az útlevéllel visszaélés történik. A beszedett útlevélkiállítási díjak bevételezése a pénz-naplóban történik, amelynek a következő cím adandó: ,,Lejárt magyar útlevelekkel és útlevél nélkül belépett magyar állampolgároktól beszedett útlevélkiállítási díjak és bélyegilletékek". A napló rovat (hasáb) rendszere a következő: Tételszám, keltezés, név és lakóhely, az útlevél jelzése I. vagy II., összeg, jegyzet, amely utóbbi rovatban mindig külön fel kell tüntetni, ha az illető útlevél nélkül lépett be. Ebben a naplóban osak bevételt lehet elszámolni, kiadást azonban nem. Ez a napló félévenkint, vagyis minden év december hó 31-ével és június hó 30-ával lezárandó, a napló bevételi tételeinek végösszege fejében jelentkező készpénzösszeg pedig a Kivándorlási Alap 65.032. számú m. kir. postatakarék csekkszámlája javára befizetendő és a befizetést tanúsító szelvényt azután ebbe a naplóba a végösszeghez a jegyzet rovaton be kell ragasztani. A naplót a félévi zárlatok után, ezen rendeletem számára való hivatkozás mellett, ide fel kell terjeszteni. A lejárt útlevél tulajdonosától elvett útlevélbe be kell vezetni, hogy az a beuta zásra érvényesíttetett és az útlevélkiállítási díj az említett napló mily tételszáma alatt vételeztetett be. Útlevél nélkül való belépés esetében a fentiek szerint előírt jegyzőkönyvben kell megemlíteni, hogy az útlevélkiállítási díj az említett napló mily tételszáma alatt vételeztetett be. Amennyiben a határon lejárt útlevéllel, illetve útlevél nélkül bebocsátott egyén megfelelő pénzösszeggel nem rendelkezik, úgy az útlevélkiállítási díj beszedésétől a fentiek szerint el kell tekinteni. Ezt a lejárt útlevél tulajdonosától elvett útlevélbe be kell vezetni, az útlevél nélkül való bebocsátásnál pedig ezt a fentemlített jegyzőkönyvben kell megemlíteni. 2. A m. kir. révhatóság, illetve annak közege (az útlevélvizsgálatok végzésével megbízott m. kir. határőrség) az 1922 évi július hó 26. után kiállított, lejárt útlevél tulajdonosának személyazonosságát megállapítja, tőle az útlevelet elveszi és abba az illető magyarországi lakóhelyét (város, község, utca, házszám) bejegyzi s azután őt a vonatkozó törvényes rendelkezések