Külügyi Közlöny 9. 1929

illetéket teljesen vagyontalan személyek tartoz­nának fizetni, kérelmükre ezek a felek az ille­ték fizetése alól a hivatal vezetője által esetről­esetre felmenthetők. Akár szóbelileg, akár írásbelileg adott fel­világosítások esetében a felmerült kész kiadáso­kat a megkereső felek megtéríteni tartoznak. Budapest, 1929 évi április hó 6.-án. A minister rendeletéből: Császár s. k. I. osztályú főkonzul. 93.146/5—1928. szám. Rendelet a házasságkötésre vonatkozó magyar jogszabályok tárgyában. A házasságkötésre vonatkozó magyar jog­szabályokat a m. kir. igazságügymin ;ster meg­hallgatása után, tudomásulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm: Mindenekelőtt megemlítendő, hogy Magyar­országa házasság érvényességének előfeltételeire vonatkozó törvények összeütközéseinek kiegyen­lítése végett az 1902 évi június hó 12.-én Hágában kötött nemzetközi egyezményt elfo­gadta és az 1911 évi XXI. törvénycikkbe iktatta. A házassági jogot egyébként az 1894 évi XXXI. törvénycikkbe iktatott házassági tör­vény, továbbá az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-c. 45—67. §§-ai szabályozzák. a) Ha a felek, akik közül akár egyik, akár mindkettő magyar állampolgár, a házasságot külföldön akarják megkötni, akkor a házasság megkötése végett az illetékes külföldi hatóság­hoz kell fordulniok. Ebben az esetben az állami anyakí'ny vekről szóló 1894 évi XXXIII. t.-c. 59. íjának 2. be­kezdése értelmében a magyar igazságügyminis­tertől kell tanúsítványt kérni arról, hogy a felek házassága Magyarország törvényei szerint akadályba nem ütközik. Ezt a tanúsítványt azonban az 1894 évi XXXIII. t.-c. 59. §-a értelmében mindaddig nem adhatja ki a magyar igazságügyminister, amíg a felek tervbe vett házasságát Magyar­országon is az erre illetékes magyar állami anyakönyvvezető ki nem hirdette, vagy az illetékes magyar közigazgatási hatóság (vár­megyei alispán, városi polgármester) a kihir­detés alól felmentést nem adott. Az igazság­ügyministertől nyert tanúsítványt annál a kül­földi hatóságnál, amelyik előtt a házasságot megkötni szándékoznak, fel kell mutatni. A kihirdetés alóli felmentés és az igazság­ügyministeri tanúsítvány kiállításával kapcso­latosan a következő költségek merülnek fél: 1. a felmentés iránti kérvényre 3 pengő 20 filléres, 2. a kérvény mellékleteire darabon­ként és ívenként 16—16 filléres magyar okmány­bélyeg , ragasztandó, 3. a felmentésért kész­pénzben járó törvényhatósági díj 2 pengő, 4. a felmentés bélyegilletéke 2 pengő, 5. a tanúsít­vány iránti kérvény bélyege 1 pengő 60 fillér, 6. a tanúsítvány béljege 1 pengő 60 fillér. Nem kell díjat és illetéket leróni, ha mindkét háza.suló szabályszerű szegénységi bizonyítványt mutat be. Ha a folyamodó a kézbesítést postán, kül­földre kíváeja eszközölni, a szükséges magyar postabélyeget vagy ennek a pénzértékét is be kell küldeni, amely 20 grammig 82 fillért, minden további 20 gramm után ezenfelül 20 fillért tesz ki. Ha a folyamodó a szükséges magyar ok­mány- és postabélyeget beszerezni nem képes, úgy a megfelelő összeget készpénzben kell mellékelni, illetőleg postán megküldeni. b) Ha a házasságot Magyarországon óhajtják megkötni és a felek mindegyike magyar állam­polgár, akkor a házasság megkötése végett az illetékes magyar polgári tisztviselőhöz kell for­dulni (1894 : XXXI. t.-c. 29. §.). A házasságot rendszerint azon anyakönyvvezető előtt kell megkötni, kinek kerületében a házasulóknak vagy azok egyikérek rendes lakóhelye, és ennek hiányában tartózkodási helye van (1894: XXXI. t.-c. 32. §.), A házasság megkötését kihirdetésnek kell megelőzni. A kihirdetést az az anyakönyvvezető rendeli el, aki a házasság megkötésénél közre­működni jogosult (1894: XXXIII. t.-c. 48. §.). A kihirdetés alól a közigazgatási hatóságtól felmentést lehet kérni. A felmentés megadására annak a törvényhatóságnak az első tisztviselője (vármegyei alispán, városi polgármester) illeté­kes, akinek hivatali kerületében a kihirdetés elrendelésére illetékes anyakönyvvezető szék­helye van. A felmentés megadására irányuló kérelem előterjesztésénél meg kell indokolni, hogy miért kérnek felmentést a kihirdetés alól. Ha a házasságot Magyarországon óhajtják ugyan megkötni, de a felek egyike nem magyar állampolgár, akkor az 1894 évi XXXI. tör­vénycikk 113. §-ának utolsó bekezdése értel­mében a külföldi azt is tartozik kimutatni, h.)gy házassága hazájának törvényei szerint aka­dályba nem ütközik. Ennek a bizonyítványnak kiállítására az illetékes külföldi hatóság jogo­sult. Indokolt esetekben, ha a külföldi fél ezt a bizonyítványt nem tudja megszerezni, ennek kimutatása alól a magyar igazságügyministertől felmentést lehet kérni. Ebben az esetben az igazságügyminister vizsgálja meg, hogy a kültöldi házasuló hazai joga szerint nem áll-e

Next

/
Thumbnails
Contents