Külügyi Közlöny 9. 1929

fenn házassági akadály. A házasság kihirdetésére, illetőleg a kihirdetés alóli felmentésre a magyar törvény fentebb kifejtett szabályait kell alkalmazni. Ez az eljárás természetesen akkor is követendő, ha a házasulok egyike sem magyar állampolgár. Az igazságügy mini stertől kért felmentés kiállításánál a következő illetékek merülnek fel: A felmentés iránti kérvényre 3 pengő 20 filléres magyar okmánybélyeg ragasztandó, a felmentés bélyegilletéke 2 pengő, a kérvényhez csatolt mellékletekre darabonként 16 filléres magyar okmánybélyeg ragasztandó. Annak, hogy külföldön élő állampolgár a szabályszerű magyarországi kihirdetés után Magyarországon házasságot kössön, különös akadálya nincs, a házasságkötéshez ez okból semmiféle külön engedély sem szükséges. A külképviseleti hatóságok által házasságkötési ügyekben szóbelileg adott felvilágosítások után konzuli illeték beszedése általában mellőzendő, kivéve, ha az esetleg szükségessé vált információk beszerzése a külképviseleti hatóság részéről hosszabb utánjárást igényelt. Oly esetben azonban, amidőn írásbeli beadvány nyújtatott be, az iktattatott és hivatalos elintézést nyert, a konzuli illetéktarifa 28. tétele alatt jelzett illeték beszedendő. Felhatalmazom a külképviseleti hatóságokat, hogy a konzuli illetéktarifa 50. tétele alatt foglaltak értelmében az esedékes illetéket a felek magánviszonyaira való tekintettel a szabályos mérv felére és a körülményekhezképest a negyedére is leszállíthassák; amennyiben pedig az illetéket teljesen vagyontalan személyek tartoznának fizetni, kérelmükre ezek a felek az illeték fizetése alól a hivatal vezetője által esetről esetre felmenthetők. Akár szóbelileg, akár írásbelileg adott felviláo-osítások esetében a felmerült kész kiadáO ( t sokat a megkereső í'elek megtéríteni tartoznak. Budapest, 1929 évi április hó 6.-án. A miniszter rendeletéből; / Császár s. k. I. osztályú fökonzul. 93.147/5- 1928. Rendelet a házasság felbontására vonatkozó magyar jogszabályok tárgyában. A házasság felbontására vonatkozó magyar jogszabályokat a m. kir. igazságügyminister meghallgatása után, tudomásulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm: Általában véve megjegyzendő, hogy a házasság felbontására vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket az 1894: XXXI. t-c. tartalmazza, a házasság bírói megszüntetésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket pedig az 1911 évi I. törvénycikk 639—695. §§. szabályozzák. Házassági bonto per szempontjából nem tesz különbséget, hogy a házasságot Magyarországon vagy külföldön kötötték. A házassági perek szempontjából a házastársak állampolgárságának különös jelentősége van. Magyar • állampolgár házassági perében ugyanis csak a magyar bíróság ítélete hatályos (1894: XXXI, t.-c. 114. §.). Külföldi állampolgárok házassági perében azonban a magyar bíróság csak akkor járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házasfelek állampolgárai. Megjegyzendő, hogy Magyarország a házasságok felbontására, valamint az ágytól és asztaltól való elválásra vonatkozó törvények és ily tárgyú bíráskodás terén támadható összeütközések kiegyenlítése végett az 1902. évi június hó 12.-én Hágában kötött nemzetközi egyezményt elfogadta s az 1911: XXII. törvénycikkbe becikkelyezte. A házasság felbontását, ha mind a két fél vagy egyikük magyar állampolgár és Magyarország területén van községi illetősége, kizárólag annál a kir. törvényszéknél benyújtott keresetlevéllel megindított per útján lehet kérelmezni (1911 :1. t.-c. 639. §.), amelynek területén a házasfelek utolsó közös lakhelye volt. Ha ez a lakhely nem volt Magyarország területén, úgy kell tekinteni a házasfeleket, mintha Budapest IV. kerületében laknának, vagyis ekkor a budapesti kir. törvényszék lesz illetékes (1911:3. t.-c. 639. §.). A házassági bontópert megindító keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott gyermekek születésére és a netaláni elhalálozására vonatkozó adatokat (1911:1. t.-c. 651. §.). A keresetlevélhez a következő okiratokat kell csatolni: a) házassági anyakönyvi kivonatot, b) a házasfelek születési anyakönyvi kivonatait, . • c) ha a magyar állampolgárság kétes, úgy az állampolgárságot igazoló legújabb keletű okiratot, d) a házasságból született gyermekek születési és esetleg halotti anyakönyvi kivonatát, ha pedig a házasságból gyermekek nem származtak, azt helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Amennyiben a felperes keresetét az 1891 évi XXXI. t.-c. 77. §-ának a) vagy b) pontjára (hűtlen elhagyás) alapítja, akkor a bontóper megindítása előtt a házassági életközösséget megbontó, illetőleg ismeretlen helyen tartozkodó