Külügyi Közlöny 9. 1929

örökbefogadó férj születési anyakönyvi kivonatának becsatolását; d) ha férjes, Özvegy vagy elvált nö csak maga fogad örökbe, nem elegendő a születési anyakönyvi kivonata, hanem a házassági, illetőleg halotti anyakönyvi kivonatok és szükség esetén a bontdperbeli jogerős ítéletet is be kell csatolni; e

1 az örökbefogadott születési anyakönyvi kivonatát; f) ha az örökbefogadottnak állampolgársága iránt kétségek merülhetnek fel, az állampolgárságát igazold okiratot (illetőségi bizonyítvány, opciős nyilatkozat, belügyministeri igazolvány, honosítási, illetőleg visszahonosítási okirat); g) ha az örökbefogadott nagykorúsága nagykorúsítás folytán következett be, a vonatkozó gyámhatósági jogerős határozatot, ha iparűzéssel állt be, annak folytatását igazoló okiratot, ha az örökbefogadott nő és férjhezmenetelével vált teljeskorúvá, a házassági anyakönyvi kivonatot (ha ennek tartalma szerint a férj külföldinek mutatkozik, az állampolgárság igazolandó) ; h) ha az örökbefogadott férjes, özvegy vagy elvált nö, a házassági, illetőleg az anyakönyvi kivonatot, ha a házassági anyakönyvi kivonat a bontásra vonatkozó anyakönyvi feljegyzést nem tartalmazza, a jogerős bontóítéletet ; i) ha az örökbefogadott férfi nős, a házassági anyakönyvi kivonatát. Kiskorú magyar állampolgár örökbefogadásának gyámhatósági jóváhagyása iránt a kiskorúra illetékes magyar gyámhatóságához kell fordulni. A szerződést ebben az esetben a gyámhatóság terjeszti fel kormány hatósági megerősítés végett az igazságügyministerhez. 2. Ha az örökbefogadott nem magyar állampolgár, cselekvőképességét hazai joga (lex patriae) szerint kell elbírálni. Ha tehát a külföldi jog szerint csak bizonyos életkort elért gyermeket lehet örökbefogadni, vagy a külföldi jog bizonyos korhoz füzötten az örökbefogadott személyes nyilatkozatát kívánja meg, továbbá, ha a cselekvőképességet harm; dik személyeknek vagy hatóságnak (kiskorú apja, anyja, gyámja, gyámhatóság, házastárs) hozzájárulását vagy beleegyezését írja elő, ezeknek a feltételeknek fennállását örökbefogadott hazai joga szerint kell megvizsgálni. Ebből következik, hogy, ha magyar állampolgár külföldi kiskorút fogad örökbe és' a kiskorú e tekintetben irányadó külföldi jog különös hatósági beleegyezéseket (gyámhatósági eljárást) ír elő, ezeket — hacsak a kiskorú örökbefogadott hazai törvénye mást nem rendel, — a kiskori" hazai hatóságától kell megszerezni és csak azután lehet a szerződés kormányhatósági megerősítése végett a m. kir. igazságügyministerhez fordulni. Megjegyzendő, hogy az összes fentebb felsorolt esetekben a szerződés kormányhatósági megerősítése csak akkor tartozik a m. kir. igazságügyminister'hatáskörébe, ha az örökbefogadó magyar állampolgár. Megjegyzendő továbbá, hogy az örökbefogadási szerződést csak akkor lehet kormányhatósági megerősítéssel ellátni, ha az örökbefogadó az örökbefogadott részére a szerződésben biztosítja azt az öröklési jogot, amely a törvényes vérszerinti gyermeket szülője után a törvény szerint megilleti. Az örökbefogadási szerződésben a felek rendezhetik a névviselés kérdését is, még pedig akár úgy, hogy az örökbefogadott köteles lesz az örökbefogadó családnevét saját családi nevéhez kapcsoltan vagy ennek elhagyásával viselni, akár úgy, hogy az örökbefogadott neve ne változzék meg. Ha a felek a névviselésről nem rendelkeznek, az örökbefogadó neve nem száll át az örökbefogadottra s ennek családi neve változatlan marad. Az örökbefogadási szerződések illetékét a 163.600/1926. P.M. számú rendelet szabályozza. (R. T. 1926 évf. 1310. lap.) E rendelet szerint az örökbefogadási szerződések a következő illetékek alá esnek. 1. Ha az örökbefogadott idegen állampolgár és nagykorú, 80 pengő; 2. ha az örökbefogadott magyar állampolgár és nagykorú, 16 pengő; 3. ha az örökbefogadott kiskorú vagy, ha az örökbefogadó és az örökbefogadott között az első unokatestvérségnél nem távolabb rokonsági vagy elsőfokú sógorsági viszony van 4 pengő; 4. ha az örökbefogadott kiskorú házasságon kívül született vagy szülötlen árva, avagy hadiárva, továbbá, ha az örökbefogadott államsegélyben részesülő hadirokkant, 40 fillér. A külképviseleti hatóságok által örökbefogadási ügyekben szóbelileg adott felvilágosítások után konzuli illeték beszedése általában mellőzendő, kivéve, ha az esetleg szükségessé vált információk beszerzése a külképviseleti hatóság részéről hosszabb utánjárást igényelt. Oly esetben azonban, amidőn írásbeli beadvány nyújtatott be, az iktattatott és hivatalos elintézést nyert, a konzuli illetéktarifa 28. téíele alatt jelzett illeték beszedendő. Felhatalmazom a külképviseleti hatóságokat, hogy a konzuli illetektarifa 50. tétele alatt foglaltak értelmében az esedékes illetéket a felek magánviszonyaira való tekintettel a szabályos mérv felére és a körülményekhez képest negyedére is leszállíthassák; amennyiben pedig az