Külügyi Közlöny 8. 1928

Gyakorlati tudnivalók

másik szerződő fél részére szánt példányt pedig a másik meghatalmazott aláírása után látja el saját aláírásával. Amennyiben a szerződés két nyelven, vagyis magyar nyelven és a másik szerződő fél nyelvén készült, úgy a szerződés szövege hasábosan állí­tandó ki, A nálunk maradó példányon az első hasábra a magyarnyelvű szöveg, a másik hasá­bon pedig a másik nyelvű szöveg fordul elŐ, míg a másik szerződő félnek szánt példányon megfordítva. Kétnyelvű szerződés kiállítása esetében mind­két eredeti példányt a meghatalmazottak csupán egy-egy aláírással látják el. Az alaírás ilyenkor a szerződésszöveg végén a két hasáb alatt az oldal közepére vezetendő, tehát az aláírás ilyen­kor mindkét hasábon olvasható kétnyelvű szöveg mindegyikére vonatkozik. Helytelen aláírási mód volna tehát az, ha a magyar meghatalmazott a magyar, a másik meghatalmazott pedig a másik nyelvű hasáb alá írná a nevét, mert a szerződés két eredeti nyelven köttetvén, a meghatalmazottak aláírá­sának is mindkét szövegre kell vonatkoznia. Ha a nemzetközi szerződést Budapesten ír­ják alá, az aláírásnak a külügyminisztérumban kell végbemennie. Ilyenkor az aláírás előkészítése végett a külügyminisztériumnak az az osztálya, amely a nemzetközi szerződés előkészítésénél közremű­ködött, a nemzetközi közjogi osztály meghall­gatása után s a fentebb előadottaknak figyelembe­vételével két példányban kiállíttatja a nemzet­közi szerződést s azokat a külügyminiszter vagy a szerződés aláírásával megbízott külügy minisz­tériumi főtisztviselő elé terjeszti. A külügyminiszter kabinetje rövid úton meg­állapodik az érdekelt idegen külképviseleti ható­sággal a szerződés aláírásának időpontja tekin­tetében. A meghatározott időpontban az érdekelt állam megbízottja a külügyminisztériumban megjelenvén, az aláírási meghatalmazások ki­cserélése után a külügyminiszter, illetőleg az aláírásra felhatalmazott más megbízott tiszt­viselő felkéri őt a szerződéspéldányok aláírására. A szerződéspéldányok aláírása úgy történik, hogy nemzetközi udvariasságból először a másik szerződő fél megbízottja írja alá s látja el pecsétjével a szerződéspéldányokat, még pedig először a saját példányát első helyen, azután a mi példányunkat második helyen, ezután a kül­ügyminiszter vagy a szerződés aláírására fel­hatalmazott más megbízott írja alá s látja el pecsétjével először a mi példányunkat első helyen, azután a másik példányt második helyen. A szerződések aláírásáról jegyzőkönyvet fel­venni nem szokás. Az aláírás megtörténtét s annak helyét és idejét az aláírt eredeti szer­ződéspéldányok igazolják. A szerződóspéldányok aláírása után a kül­ügyminiszter vagy a szerződés aláírására fel­hatalmazott más megbízott a másik szerződő fél megbízottja részére átadja a szerződésnek neki szánt példányát, a mi példányunkat pedig átveszi s azt a másik aláíró aláírási meghatal­mazásával együtt megőrzés végett a nemzetközi közjogi osztályba juttatja. Ha a kétoldalú nemzetközi szerződés aláírása a másik szerződő fél országának fővárosában történik, a szerződés aláírására rendszerint az illető országban működő követünk vagy ügy­vivőnk kap felhatalmazást. Ez esetben az alá­írás a másik szerződő fél külügyminisztériumá­ban megy végbe. A magyar meghatalmazottnak ilyenkor még az aláírás előtt gondot kell for­dítania arra, hogy az aláírási példányok szöve­gezésénél — úgy amint ez fentebb ismertetett — a két szerződő fél egyenrangúsága kifejezésre jusson. A szerződés aláírása után a követ vagy ügyvivő a szerződésnek részünkre szánt példá­nyát a másik fél aláírási meghatalmazásával együtt azonnal felterjeszti a magyar külügy­minisztériumba, ahol az megőrzés végett szintén a nemzetközi közjogi osztályba kerül. II. Amennyiben nem kétoldalú, hanem cso­portos (kollektív) nemzetközi szerződések köté­séről van szó, a szerződések tárgyalásával és aláírásával kapcsolatban fentebb előadottak rész­ben módosítást igényelnek. A kollektív szerződések megkötését rend­szerint nemzetközi értekezletek szokták meg­előzni, amelyeket valamely kormány vagy pedig újabban mind gyakrabban a Nemzetek Szövet­sége hív össze. A nemzetközi értekezleten részt­vevő megbízottak neveit az összehívó kormány­nyal vagy a Nemzetek Szövetségével előre közölni szokták ugyan, azonban a megbízottak részére alakszerű meghatalmazás csak akkor állítandó ki, ha az értekezleten a nemzetközi szerződés aláírására is sor kerül. A kollektív nemzetközi szerződéseknél szer­ződő félként több, olykor nagyszámú állam szerepelvén, lehetetlen volna megvalósítani azt az eljárási módot, hogy a szerződés eredeti példánya a szerződő államok mindegyikének hivatalos nyelvén állíttassák ki. Ezért a kol­lektív nemzetközi szerződések valamely, világ­nyelven, legtöbb esetben franciául ».szoktal^<ki­állíttatni, újabban a Nemzetek Szövetségének irányítása mellett kötött szerződések a francia mellett angolnyelvű eredeti szöveggel is el vannak látva. A kollektív nemzetközi szerződések bevezető részében a szerződő államok, illetve államfők

Next

/
Thumbnails
Contents