Külügyi Közlöny 3. 1923

1923-07-15 / 9. szám

devant les juridictions répressives oii ils pourront étre traduits. 2. II plaidera pour eux personnellement devant tous les tribunaux de Francé sauf dans le cas oh étant dans l'impossibilité absolue de se déplacer il ne pourra plaider. II chargera alors un confrére de pro vince de le suppléer et lui donnera toutes indi­cations utiles de fapon que soient bien défendus les intéréts, qui lui auront été confiés. 3. Les parties auront a verser au début de l'affaire, en principe la moitié des honoraires convenus, étant bien entendu que n'entreront pas dans ces honoraires le montant des frais a exposer. 4. Dans le cas oü la partié ne réglerait pas ses frais, Monsieur Saget signalera le fait a la Légation qui s'eíforcera d'en assurer le recouvrement. •5. Tous différends qui pourraient survenir entré l'avocat et la partié, seront x^ortés devant la Légation, qui arbitrera définitivement et sans que sa déciaion puisse étre attaquée. 6. L'avocat aura la responsabilité des documents, qui lui auront été remis personnellement ou dont l'envoi lui aura été fait par lettre recommandée. Fait a Paris en double exemplaires le 28 Mai 1923. Jean Saget m. p., Korányi m. p., Avocat á la Cour de Ministre de Hongrie. Paris Député. * 2866/1923. szám. Hirdetmény a párisi m. kir. követség jogtanácsosának kinevezése tárgyában. A párisi m. kir. követ a m. kir. külügyministerium folyó évi március hó 14-én kelt 43^5/lb —1923. számú rendeletében foglalt felhatalmazás alapján dr Saget János ügyvéd, francia képviselőt (lakik Páris, 23. rue Théophil Gautier 16 iém c) magyar állampolgároknak franciaországi hatóságoknál való képviseletére követ­ségi jogtanácsossá kinevezte. A magyarországi érdekeltek erről azzal a hozzá­adással értesíttetnek, hogy a jövőben Franciaországban lebonyolítandó peres vagy perenkívüli jogügyeiket illető megkereséseiket közvetlenül nevezett jogtaná­csoshoz intézzék, aki francia nyelven levelez, A nevezettel létrejött megállapodás teljes biztosí­tékot nyújt az érdekelteknek arra nézve, hogy ügyeik gyorsan és lelkiismeretesen bonyolíttatnak le, -az esetleges törvénykezési eljárásokban pedig a költségek fölösleges módon ne szaporíttassanak. Ezen megállapodásoknak a jogkereső közönséget érdeklő főbb pontjai a következők: I. Dr. Saget ügyvéd az érdekelt felek által adandó megbízások alapján eljár magyar állampolgároknak Franciaországban felmerülő mindennemű polgári, ke­reskedelmi és büntető jogügyeiben. II. Nevezett jogtanácsos személyesen fogja feleinek érdekeit képviselni az összes franciaországi bíróságok előtt, kivéve azon eseteket, amikor számára teljesen lehetetlen lenne Párist elhagyni. Ilyen alkalmakkor egy vidéki ügyvédtársát fogja a helyettesítéssel meg­bízni, akinek meg fogja adni az összes szükséges utasításokat, hogy a reábízott érdekek megfelelő véde­lemben részesüljenek. III. A jogtanácsosi tiszteletdíj a felekkel előzetesen állapíttatik meg. IV. A felek a jogügylet folyamatbatételekor elv­ben a megállapított tiszteletdíj felét tartoznak neve­zett jogtanácsosnak kifizetni. Magától értetődően a tiszteletdíjban a felmerülő költségek nincsenek bele­értve. Y. A franciaországi törvények szerint az ügyvéd­nek külön formális meghatalmazás nem adandó, így erre vonatkozólag a máshol szokásban levő alakisá­gok elmaradnak. VI. Nevezett jogtanácsos és a felek között netán felmerülő mindennemű jogviták esetében a párisi m. kir. követség véglegesen dönt és meghozott hatá­rozata ellen felebbezésnek egyik részről sincs helye. VII. Nevezett jogtanácsos felelősséget vállal a reá­bízott okmányokért, de csak azokért, melyek neki személyesen lettek átadva, vagy pedig i'észére ajánlott levélben megküldve. Páris, 1923. évi június hó 6-án. Dr. báró Korányi Frigyes, rendkívüli követ és meghatalmazott minister. A 111.kir. ministerinmnak 10.171/1921. M. E. szánni rendelete a közönséges bűntettesek \kölcsönös kiadatása iránt 1881. évi január hó 12-én Belgiummal kötött és az 1881. évi XIX. törvénycikkbe iktatott állam­szerződésnek újból való életbeléptetéséről. (Kihirdettetett a Budapesti Közlönynek 1921. évi december hó 7-én megjelent 276. számában.) A m. kir. ministerium a trianoni béke­szerződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás a 1 apján közhírré teszi a következőket: A budapesti belga kir. külképviseleti ható­ság kormánya megbízásából 1921. évi szep­tember hó 2. napján kelt éy 1921. évi szep­tember hó 8. napján érkezett jegyzékével hivatalosan közölte a m. kir. kormánnyal, hogy Belgium a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt 1881. évi január hó 12-én Bécsben kötött szerződést a trianoni béke­szerződés 224. cikkében biztosított jogánál fogva Magyarországgal szemben újból alkalmazni kívánja. Ennélfogva az említett kiadatási szerződés, amelyet az 1881. évi XIX. t.-c. iktatott tör­vénybe, a trianoni békeszerződés idézett cikké­nek második bekezdése értelmében a szóban­forgó hivatalos közléssel, vagyis 1921. évi szep­tember hó 8. napjától kezdve. Magyarország és Belgium között változatlan alakban újból életbe­lépett. Kelt Budapesten, 1921. évi november hó Gróf Bethlen István s. k., m. kir. ministerel nök. A m. kir. ministeriumnak 4696/1922. M. E. számú rendelete a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Nagybntannia és Irhon egyesült királyságárai 1873. évi december hő 3-án kötött és az 1874. évi II. törvénycikkbe iktatott államszerződésnek, vala-

Next

/
Thumbnails
Contents