Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-03-28 / 5. szám

54.075/llb—1922. sz. Rendelet az Északam erikai Egyesült-Államokból hazaérkezett és oda visszatérni szándékozó honosok részére szóló útlevelek kiállítása, továbbá a kivándorlást korlátozó amerikai törvény rendelkezéseit kijátszani igyekezők ül levélügyeinek elbírálása tárgyában. A m. kir. belügyminister úrnak f. évi február hó 27-émkelt 17.Q82/XI—1922. számú körrendeletét miheztartás végett idemellékelve közlöm. Budapest, 1922. évi március hó 24-én. A minister helyett: JSuber s. k., I. oszt. főkonzul. • * Melleidet. ad 54.075/llb 1922. 17.082/XI. fö. 1922. B. >1. sz. körrendelet az Északamerikát Egyesült-Államokból hazaérkezett és oda visszatérni kívánó honosok részére szóló útlevelek kiállítása, továbbá a kivándorlást korlátozó amerikai törvény rendelkezéseit kijátszani igyekezők útlevélügyeinek elbírálása tárgyában. Valamennyi útlevélkiállító hatóságnak. Elég gyakori eset, hogy az Eszakamerikai Egyesült-Államokból visszavándorló állampolgáraink, kik az érdekeinket ott képviselő washingtoni svéd kir. követség, illetve az ottani svéd kir. konzulátusok által kiállított útlevelekkel jönnek haza, hat havon belüli itteni tartózkodás előtt vissza óhajtanak utazni előbbi amerikai lakhelyükre. Miután az egyes útlevélkiállító hatóságok az ily állampolgáraink útlevélügyeiben tájékozatlanok és különböző módon járnak el, azért értesítem a hatóságot, hogy az útlevélügyről szóló, 1903. évi Yl. t.-c., valamint az ennek életbeléptetése és végrehajtása tárgyában 70.000/1904. B.M. sz.a. kelt rendelet, továbbá a kivándorlásról szóló 1909. évi II. t.-c., valamint az ennek életbeléptetése és végrehajtása tárgvában 57.000/1909. B. M. szám alatt kelt rendelet és az ezekkel kapcsolatban kiadott egyéb fennálló rendeletek az ily egyénekre is vonntkoznak s az ilyenek részére visszautazás céljából az itt kiállítandó útlevelekbe lakhely gyanánt az illető amerikai lakhelye, az utazás célj i gyanánt pedig „kivándorlás" írandó be. Felhívom egyben a hatóságot arja is, hogy az ilyen állampolgárainknak a fentiek szerint kiállított útleveleik kézbesítése alkalmával, az általuk bemutatott és az EszakamerikaiEgyesült Államokban érdekeinket képviselő svéd királyi külképviseleti hatóságok által annak idején kiállított útleveleket kérelmükre adja vissza, inert az esetben, ha azok a budapesti amerikai konzulátusnál az utóbb említett útleveleket is bemutatják az Egyesült Államokba való utazáshoz szükséges útlevélláttamozás (vizűm) iránti kérelmük előterjesztése alkalmával, úgy ott nem tekintetnek bevándorlóknak és így a magyar bevándorlókra nézve megállapított évi létszámba nem számíttatnak be, mihez képest a fentemlített vízumot is nagyobb nehézség nélkül kapják meg. Utasítom a hatóságot továbbá, hogy amenynyiben az Amerikába kivándorolni szándékozó egyes állampolgáraink a 101.666/1921. B. -M. sz. alatt kelt körrendeletben foglaltak szerinti megfelelő figyelmeztetés után is továbbra ragaszkodnának azon kérelmükhöz, hogy az Egyesült Államokba szóló útlevél részükre már most kiállíttass ék, úgy az útlevelet, amennyiben az ellen egyéb szempontból akadály fenn nem forog, részükre egy évre szóló érvényességgel állítsa ki, nehogy az utazásnak bármely okból történő késése folytán az illetők útlevele az utazás időpontjában már érvényét veszítse és az illetők kénytelenek legyenek új útlevelet kérelmezni. Tudomásomra jutott végül az, hogy igen sokan az Eszakamerikai Egyesült-Államok törvényhozó-testülete által hozott azon törvényt, melynek alapján a magyar bevándorlók létszáma évenként 5635-ben állapíttatott meg, azon alkalomból, hogy ez a kvóta ezen évre már betelt, oly módon igyekeznek kijátszani, hogy a nem kivándorlás céljából, tehát hivatalos kiküldetés, tanulmányút stb. céljából utazók, vagy külföldi állampolgárok szolgálatába állanak színleg mint cselédek, azután ily módon kérelmeznek útlevelet és szerzik meg a szükséges útlevélláttamozásokat (vízumokat) is, s így kísérlik meg az Egyesült-Államokba való kiutazást. Emellett gyakori eset az is, hogy egyesek Canadába, Cubába, Mexikóba, vagy más, az Egyesült-Államokhoz nem távoleső államokba kérnek útlevelet s azután oda utaznak ki s onnét kísérlik meg az ÉszakAmerikai Egyesült-Államokba való bejutást. Miután az Észak-Amerikai Egyesült-Államok kormánya minden ily esetben, amennyiben az tudomására jut, az illetőket igen természetesen letartóztatja, velük szemben a legszigorúbban jár el s őket deportáltaíja, felhívom a hatóságot, hogy ezen körülményekre a/, útlevélügyek elbírálása alkalmával legyen különös figyelemmel, és ha ilyen esetek fennforgására gyanú merülne fel, az esetben a dolog teljes tisztázásáig az útlevelet az illetők részére ne állítsa ki. Budapest, 1922. évi február hó 27-én. A minister helyett: Dr. Kószó István s. k., államtitkár.