Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-02-15 / 2. szám

e) folyamodó és felesége vagyoni viszonyainak rövid ismertetését; f) annak igazolását, hogy háztartásában más kereső családtag nem él; g) annak igazolását, hogy a családtagnak folyamodón kívül más olyan hozzátartozója, aki eltartásáról gondoskodni köteles vagy képes volna, nincsen. A bejelentett személyek családi'es vagyoni állapota, illetve vagyontalansága, továbbá a foglalkozás és jövedelem, a helyhatóság, illetve a munkaadó igazolványának, az életkor pedig a keresztlevél (születési anyakönyvi kivonat) hiteles másolatának csatolásával, az egyéb igazolásra szoruló adatok pedig megfelelő okmányok fölterjesztésével bizonyítandók. A nyilvántartó hatóságok az adatok helyességéről a lehetőséghez képest győződjenek meg és ezt a folyamodványokra vezetendő láttamozási záradékban igazolják. A családi viszonyokban beállott minden olyan változást, amely az addig élvezett családi pótlék összegének leszállítását, vagy fölemelését, esetleg családi pótlékra való igény új megállapítását vonja maga után, köteles az illető nyugállományú személy a nyilvántartó hatóságok útján azonnal bejelenteni. E jelentések megbízhatósága tekintetében a „Szolgálati Szabályzat" I. részének 97. pontjában foglalt határozványokra utalok azzal, hogy az illető az illetéktelenül felvett összegekért térítésköteles. A. törvényes feleség után a családi pótlék annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, amelyben az illető férj a házasságkötés megtörténtét bejelenti. Gyermek születése esetén a családi pótlékot attól a naptári évnegyedtől kezdve kéli folyósítani, amelyben a gyermek született. Ha pedig az igényjogosult a feleség, vagy a gyermek után járó családi pótlékra való igényét, vagy a gyermekek után járó családi pótlék Összegének fölemelését maga után vonó változást késedelmesen jelenti be, a családi pótlék, illetve a magasabb összegű családi pótlék, a fenti határozványoktól eltérőleg, csak a bejentést követő naptári évnegyedtől kezdve jár. 15. Olyan igényjogosultak részére, akiknek 1921. évi október hó 1-én a 3. pontban megkívánt föltételeknek megfelelő feleségük, illetve törvényes, vagy törvényesített édes-, vagy mostohagyermekük volt, a családi pótlék, amennyiben erre való igényüket 1922. évi március hó végéig bejelentik, 1921. évi október hó 1-től, akik pedig igényüket e határidő lejárta után jelentik be, a családi pótlék csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Akinek igénye csak később nyílik meg, a családi pótlék annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, amelyben a vonatkozó bejelentés megtörtént. A családi pótlékot a 3. pontban megkívánt föltételeknek megfelelő gyermek után akkor is folyósítani kell, ha ez a gyermek nem is él az igényjogosulttal közös háztartásban, hanem például rokonhoz, ismerőshöz, vagy esetleg idegenekhez ellátásba adatott, vagy tanintézetben, vagy nevelőintézetben fizetéses helyre elhelyeztetett. A törvényes feleség után a 8. pont szerint a családi pótlék csak akkor illetékes, ha az igényjogosulttal közös háztartásban él. A féijnek hadbavonulása, vagy hosszabb ideig tartó indokolt elutazása a közös háztartásban való élés megszűnésének ép úgy nem tekinthető, mint az a körülmény seni/hogy a feleség gyógykezelés alatt áll. 16. Habár a 9. ponton alapuló családi pótlék engedélyezésének egyik lényeges előfeltétele, hogy a családtag folyamodóval közös háztartásban éljen, mégis, a kérvény oly esetekben is fölterjeszthető, ha az illető családtag pl. folyamodó költségére valamely gyógyintézetben ápoltatik és ha a családi pótléknak engedélyezése kivételes méltánylást érdemlő körulmények folytán indokoltnak mutatkozik. Tekintettel arra, hogy az ilyen külön engedélyen alapuló családi pótlék csak az engedélyező ministeri rendelet keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár, különös gondot kell fordítani arra, hogy az ily kérelmek soron kívül intéztessenek el, nehogy a késedelmes felterjesztés miatt folyamodó hátrányt szenvedjen. 17. A családi pótlékot a nyugállományú havidíjasok és altisztek számfejtési lapjain kell előjegyezni; az igényjogosultakról a honvédelmi ministerium illetékes osztályaiban nyilvántartás vezettetik. A családi pótlékok az igényjogosultság megállapítása után, az egyéb ellátási illetékekkel együtt, póstatakarékpénztár útján hivatalból folyósíttatnak. 18. E határozványok alapján járó, vagy engedélyezett családi pótlékok adómentesek. A családi pótlékra való igényt nem lehet átruházni és nem lehet elzálogosítani. A jelen határozványok alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékot sem kincstári, sem magánkövetelések, vagy tartozások fejében lefoglalni nem lehet. A gyermekek után élvezett családi pótlék azonban tartásdíjként esetleg egész összegében is végrehajtás alá vonható, természetesen csak azon családtagok utáni családi pótlék, amelyek után tartásdíj odaítéltetett. A 14. pont alapján teendő mindennemű bejentés bélyegmentes. 19. Azokra a kérdésekre nézve, amelyek a jelen határozványok alapján járó családi pótlékra való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára — minden más eljárás kizárásával — a honvédelmi minister illetékes. A minister határozata ellen abban a kérdésben, hogy van-e jogos igény családi pótlékra és hogy az alapul. vett címen mekkora összeg jár, kivéve az alább fölemlítetteket, a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.