Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-02-15 / 2. szám

II. évfolyam. Budapest, 1922 február 15-én. 2. szám. KÜLÜGYI m KOZLOM KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. RENDELETEK. 932/lc—1922. szám. állományú rangosztályba nem, sorolt havidíjasok altisztek tartoznak. Rendelet nyugállományú katonai egyének részére, családi pótlék engedélyezése tárgyában. A m. kir. honvédelmi minister úr f. évi január hó 4-én kelt, 166.169/4—1921. számú átiratával hozzám megküldött, a nyugállományú katonai egyének részére családi pótlék engedélyezése tárgyában kiadott körrendeletét azzal hozom a külképviseleti hatóságok tudomására, hogy hivatali körletükben tartózkodó katonai személyek ezirányií okmányolt és záradékolt folyamodványait, a mellékletként közölt körrendelet értelmében, közvetlenül a m. kir. honvédelmi ministeriumnak küldjék meg. Budapest, 1922. évi február hó 7-én. A minister helyett: Ambróey s. k., rendk. követ és meghat, minister. * Melléklet. ad 932/lc-1922. 166.169/4—1921. számú Körrendelet. Tárgykivonat: Családi pótlék engedélyezése nyugállományú katonai egyének részére. Az 1921. évi XLVI. t.-c. 1. §-ának 5. bekezdésében foglaltak szerint, az 1921. év negyedik negyedétől kezdve a m. kir. nemzeti hadseregnek a hivatásos állományból származó nyugállományú személyei a közszolgálati alkalmazottak részére megállapított összegű családi pótlékban részesítendők. E törvény végrehajtása érdekében a pénzügyminister úrral egyetértőleg a következőket rendelem : 1. A hivatásos állományból származó, törvényes ellátási iiletékekben (várakozási illetékben, nyugdíjban, vagy rokkantházi ellátásban) részesülő, nyugállományú havidíjasoknak és altiszteknek az alább megjelölt módon és korlátok között családi pótlék jár. 2. A családi pótlék szempontjából igényjogosultak két csoportba soroztainak: Az első csoportba a nyugállományú rangosztályba sorolt havidíjasok, míg a második csoportba a nyug3. Családi pótlékra igénye van az előbb felsorolt igényjogosultaknak a közös háztartásban élő törvényes feleség és az alább megkívánt föltételeknek megfelelő törvényes, vagy törvényesített édes- vagy mostohagyermek mindegyike után. Amennyiben a törvényes feleségnek önálló keresete van, utána családi pótlék csak abban az esetben jár, ha az önálló keresetből származó jövedelme évi 8600 koronánál kevesebb. Családi pótlék csak ellátatlan és a 24. életkort még el nem ért gyermek után jár. 4. A gyermek után járó családi pótlék szempontjából ellátásnak kell tekinteni: a) ha a gyermek a közszolgálat bármely ágában, vagy a magánszolgálatban pénzbeli, vagy természetbeli javadalmazással egybekötött alkalmazást nyert, de csak abban az esetben, ha ennek a pénzbeli javadalmazásnak az összege, illetőleg a természetbeni járandóságnak az értéke évi 3600 koronát elér, vagy meghalad; b) ha a gyermek kolostorba, vagy zárdába ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesül, vagy ünnepélyes fogadalmat tett apácául belép; c) ha a gyermek nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátási, vagy nevelőintézetben olyan ingyenes helyre helyeztetik el, amelynek értéke az a) pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; d) ha a gyermek olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyre helyeztetik el, amelynek értéke az a) pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; e) ha a gyermek iskolai, vagy tanulmányi olyan ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek összege évi 3600 koronát elér, vagy meghalad; f) ha a gyermek kereskedelmi, ipari, vagy más vállalatnál, illetőleg kereskedőnél, iparosnál, vagy művésznél növendék, tanonc vagy inas minőségben alkalmaztatik, de csak abban az esetben, ha a tanonc, illetőleg alkalmazott összes fenntartási szükségleteit a munkaadó fedezi, ellenszolgáltatás nélkül; g) ha a gyermek önálló ipari, vagy más foglalkozást folytat, de csak akkor, ha az ebből a foglal2