Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-02-15 / 2. szám

kozásból eredő jövedelem az a) pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; li) ha a gyermek katonai illetményekben részesül, azaz havidíj vagy zsold élvezete mellett tényleges szolgálatba belép, de csak abban az esetben, lia az illetményeinek egy évre eső összege, illetve e természetbeni élvezményekkel együtt számítandó járandóságok összértéke az a) pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; •ij ha a fiúgyermek megnősül, vagy a leánygyermek férjhez megy ; j) ha a mostohagyermek elhalt édesatyjának a közszolgálat bármely ágában viselt alkalmaztatása után olyan nevelési járulékot élvez, amelynek összege évi 8600 koronát elér, vagy meghalad; kJ ha a fenti a), cj, d), ej, g), h) és j) pontokban említett forrásokból eredő jövedelem külön-külön évi 3600 koronán alul marad ugyan, de egy és ugyanazon gyermekre nézve egyébként a felsorolt pontok alá eső eBetek közül egyidejűleg kettő, vagy több áll be, s ha az ezekből eredő jövedelem értéke vagy összege együttvéve az évi 3600 koronát már eléri, vagy meghaladja. Amennyiben a cj pont alatt említett ingyenes hely, a d) pont alatt említett alapítvány, vagy alapítványi hely s az e) pont alatt említett alapítvány (ösztöndíj) családi természetű, az ily ingyenes, vagy alapítványi helyen történt elhelyezés, illetőleg az ily alapítvány, vagy ösztöndíj élvezete, bármily értéket képviseljen, vagy bármily összegű legyen is ez, nem tekintetik ellátásnak. A törvényesen elvált, valamint a csak külön élő házastárs gondozása alatt álló gyermek után egyébként illetékes családi pótlék az igényjogosult férjnek — tekintet nélkül arra, hogy köteleztetett-e tartásdíj fizetésére, vagy sem — jár. Ugyanazon gyermek után akkor is csak egy családi pótlék jár, ha az apa és az anya (mostohaanya) is családi pótlékra igényj ogpsult alkalmazott. Ilyen esetekben a családi pótlék akkor is az apa részére és az ő állása után állapítandó meg, ha az anya a saját alkalmazása alapján esetleg magasabbösszegű családi pótlékra tarthatna igényt. Az olyan gyermek után, aki tanulmányait 24. életévének betöltéséig kizárólag abból az okból nem fejezhette be, mert a világháborúban tényleges katonai szolgálatot toljesített (hadifogságba jutott), a tanulmányoknak sikeres folytatása esetén a 24. életév betöltése után is engedélyezhető családi pótlék, de legfeljebb annyi időre, mint amennyi ideig az illető gyermek 24 éves korának betöltéséig a világháborúban tényleges katonai szolgálatot teljesített (hadifogságban volt), és ez időn belül is csak addig, amíg az illető gyermek tanulmányait befejezi. E korhatárt túllépő családi pótlék csakis a honvédelmi minister engedélye alapján számítható fel és a határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Azoknál azonban, akiknél ily feltételek már 1921. évi október hó 1-je előtt fennforogtak, abban az esetben, ha a fentiek szerint engedélyezhető családi pótlékban való részesítésükre irányuló kérésüket legkésőbb 1922. évi március hó végéig előterjesztik, engedélyezés esetén a családi pótlékot 1921. évi október hó 1-től kell folyósítani. 5. Csupán kegyelmi ellátási illetékeket élvező személyek családi pótlékra igényt nem tarthatnak. 6. Családi pótlék a rendfokozatra (rangosztályra), valamint a nyugdíj nagyságára való tekintet nélkül, a következőképen állapíttatik meg: a) az első csoportba tartozóknál a 3. pontban megkívánt föltételeknek megfelelő feleség és minden gyermek után fejenként évi 1600 korona; bj a második csoportba tartozóknál a 3. pontban megkívánt föltételeknek megfelelő feleség és minden gyermek után fejenként évi 960 korona. 7. A nyugállományba helyezés után, viselt rendfokozatukról önként leköszönt, vagy a rendfokozatukból a vonatkozó szahályzatok értelmében elbocsátott, de a nyugdíj élvezetében meghagyott volt hivatásos személyek, valamint az olyan volt hivatásos katonai személyek is, akik az 1921. évi XXXII. t.-c. 9. §-a alapján részesülnek katonai ellátásban, a családi pótlékot a legutoljára viselt rendfokozat szerint járó ki méretben kapják. 8. Az 1921. évi október hó 1-je után várakozási illetékkel szabadságolt vagy nyugállományba helyezett hivatásos havidíjasok és hivatásos altisztek az általuk esetleg a tényleges állományban élvezett családi pótléknak folytatólagos élvezetében megmaradnak. A nyugdíj-számfejtőséghez való átszámítás az igaz zoló-bizonyítványhoz csatolandó és a pontos adatokat tartalmazó külön jegyzékkel kell hogy történjék. 9. Méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén, és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, családi pótlék a 2. pontban felsorolt olyan egyén részére is engedélyezhető, aki vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem bíró egyéb családtagot, illetve egyéb családtagokat tart el nyugellátásából. Minden egyes, a fenti feltételeknek megfelelő ily családtag után a 6. pontban meghatározott, teljesösszegű családi pótlék engedélyezhető. Az ily családtagok után a családi pótlékot csak a honvédelmi minister engedélyezheti. Az ilyen külön engedélyen alapuló családi pótlék a ministeri rendelet keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Azoknál azonban, akik már 1921. évi október hó 1-je előtt is tartottak el velük közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem bíró családtagot (családtagokat), abban az esetben, ha a fentiek szerint engedélyezhető családi pótlékban való részesítésükre irányuló kérésüket legkésőbb 1922. évi március hó végéig előterjesztik, engedélyezés esetén a családi pótlékot 1921. évi október hó 1-től kell folyósítani. 10. A feleség és gyermekek után már folyósítva