Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-10-25 / 8. szám

I. évfolyam. Budapest, 1921 október 25. 8. szám. KÜLÜGYI # KÖZLÖNY KIA.DJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. RENDELETEK. 14.041/1—1921. szám. Rendelet a pénztári maradvány bejelentése tárgyában, (Az összes külképviseleti hatóságokhoz, Bécs, Prága, Belgrád és Bukarest kivételével.) A külképviseletek részére folyósítandó liavi ellátmányok mérvének megállapításánál a sze­mélyi és dologi kiadásokban előreláthatólag beálló szükségleten kívül a külképviseleti ható­ság pénztáránál az előző hó végén mutatkozó végleges pénzmaradványt is számba kell venni. Miután legközelebb az 1921. december és 1922. január havi ellátmányok folyósításáról kell gondoskodnom, a külképviseletek részéről beküldendő havi szolgálati számadások, illetve a pénzforgalmi kimutatások azonban beérkezé­sük időpontjában már nem szolgálhatnak tám­pontul a fentemlített dotációk mérvének kisza­básánál, felhívom, hogy az október havi pénz­tári napló lezárta után sw'gönyileg jelentse ide, hogy a külképviselet pénztára október hó 31-én (letétek és idegen pénzek figyelmen kívül hagyá­sával) mekkora pénzmaradvány felett rendel­kezett. Budapest, 1921. évi október hó 22-én. A minister helyett: Ambrózy s. k., rendk, követ és megh. minister. 11.111/lb.—1921. szám. Rendelet a magyar királyi külképviseleti hatóságoknál szolgálatot teljesítő alkalma­zottak szabadságolásának szabályozása tár­gyában. A m. kir. külképviseleti hatóságoknál szol­gálatot teljesítő alkalmazottak szabadságolásá­nak szabályozása tárgyában 1921. évi május hó 3-án 4000/1. szám alatt kelt rendeletet 1922. évi január hó 1-ével hatályon kívül helyezem és helyette a következőket rendelem el: 1. §. A m. kir. külképviseleti hatóságoknál alkalmazottak (ezek alatt a tisztviselők, kezelők, díjnokok és altisztek, továbbá havi tiszteletdíj vagy napibér mellett alkalmazottak értendők) szabadságot csak akkor nyerhetnek, ha szabad­ságolásuk által a hivatalos ügymenetben fenn­akadás nem áll be. Szabadságra való igényjogosultság nincs. 2. §. A szabadságolandó alkalmazottak helyettesítéséről a külügyministerium nem gon­doskodhatik, szabadság iránti kérvények tehát csakis abban az esetben terjesztendők fel pár­tolólag, ha a kérdéses szabadságolás mellett a hivatalos ügymenet zavartalan ellátása minden kétséget kizárólag biztosítva van. Szabadság iránti kérelmek ennélfogva a külügyministerium részéről csak akkor részesülhetnek kedvező elintézésben, ha ez a körülmény a felterjesz­tésben határozottan kifejezésre jut. 3. §. A 2. § rendelkezései alól kivételt képeznek azoknak a konzulátusoknak a vezetői, amelyekhez a vezetőn kívül más fogalmazási szakhoz tartozó tisztviselő beosztva nincs és azok a tisztviselők, akik tiszteletbeli konzulok mellé egyedül vannak szolgálattételre beosztva. Ily esetekben — amennyiben a konzulá­tushoz beosztott segédhivatali szakbeli tiszt­viselők közül a hivatal ideiglenes vezetésével való megbízatásra szolgálati érdekekből egyik sem jöhetne tekintetbe — a fentemlített hivatal­vezető, illetve a tiszteletbeli konzul mellé szol­gálattételre beosztott tisztviselő szabadságának tartamára a felettes követség a hozzá vagy az alája rendelt többi konzulátushoz szolgálattételre beosztott fogalmazási, illetve irodaszakbeli tiszt­viselők közül helyettest hoz javaslatba. 4. §. A naptári év folyamán engedélyezendő rendes szabadságokról a külképviseleti hatósá­gok által minden év elején táblázatos kimuta­tások készítendők (az illető külképviseleti ható­ságnak a külügyministeriumban őrzött iratcso­mójához történendő csatolása céljából), amelyek legkésőbb március hó végéig a külügyminis­teriumhoz szolgálati úton fölterjesztendők. E kimutatásokhoz minden egyes, a kérdéses év folyamán szabadságolásra tekintetbe jövő alkalmazottra vonatkozólag egy-egy külön fél-

Next

/
Thumbnails
Contents