Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-10-20 / 7. szám

kormányához kérvényt intéznek és kérvényük kedvező elintézést nyer. 3. §. A békeszerződés 63-ik cikke alapján mindazok a magyar állampolgárok, akik magyar állampolgárságukat az 1. § értelmében elveszítik, jogosultak a békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921.. évi július hó 26. napjától számított egy éven belül magyar állampolgárságuk fenntartását igényelni (opció). 4. §. A békeszerződés 64. cikke megadja továbbá tekintet nélkül jelenlegi állampolgárságukra és lakóhelyükre azoknak, akiknek a volt birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban (a volt osztrák császárságnak területén), vagy Bosznia-Hercegovinában van ezidőszerint községi illetőségük és fajra nézve magyarok, valamint magyar anyanyelvűek," a jogot, hogy a békeszerződés életbelépésétől, vagyis 1921. évi július hó 26 napjától számított hat hónapon leiül a magyar állampolgárság elnyeréseért opciót gyakorolhassanak. Viszont Magyarországnak a trianoni békeszerződésben megállapított területén illetőséggel bíró magyar állampolgárok, tekintet nélkül jelenlegi községi lakóhelyükre, ugyanezen idő alatt opciót gyakorolhatnak az osztrák, az olasz, a lengyel, a román, a szerb-horvát-szlovén és a cseh-szlovák állampolgárság megszerzésére, ha abban az államban, amelynek állampolgárságát elnyerni óhajtják, a lakosság többsége ugyanahhoz a fajhoz tartozik ós ugyanolyan anyanyelvű, mint ők. 5. §. Az optálási jog (3. és 4. §) nemre való tekintet nélkül minden 18. életévet betöltött és nem cselekvőképtelen személyt megillet és ezek az opciós nyilatkozatot a maguk nevében teszik meg. Az atyai hatalom alatt nem álló 18 évesnél- fiatalabb gyermek nevében az opciós nyilatkozatot törvényes képviselője jogosalt megtenni. A 12. életévet betöltött kiskorút az opciós nyilatkozat megtétele előtt meg kell hallgatni. A gondnokság alá helyezett cselekvőképtelen személy nevében az opciós nyilatkozatot törvényes képviselője jogosult megtenni. A gondnokság alá helyezett, de nem cselekvőképtelen személy az opciós nyilatkozatot a maga nevében teszi meg. Annak a személynek, akinek nevében törvényes képviselője tette meg az opciós nyilatkozatot, jogában áll azt az opcióra megszabott határidő alatt visszavonni, ha a határidő eltelte előtt 18. életévét betöltötte, illetőleg ha a határidő eltelte előtt megszűnt az az ok, amely miatt az opciót a maga nevében nem gyakorolhatta. A visszavonással az állampolgárságnak az opcióval történt fenntartása vagy megszerzése hatályát veszti. 6. §. Az optálással a békeszerződés értelmében az a kötelezettség jár, hogy az optálónak az optálásra biztosított időtartam (3. és 4. §) elteltét követő egy éven belül állandó lakóhelyét annak az államnak területére kell áthelyeznie, amely államnak az állampolgárságát optálta. 7. §. Az optálókat megilleti az a jog, hogy megtarthatják kiköltözésük után is az elhagyott állam területén fekvő ingatlanaikat, az azok mívelésóhez és használatához szükséges felszerelésekkel egyetemben. > Jogukban áll továbbá az optálóknak, hogy bármi néven nevezendő ingó vagyonukat új letelepedési helyükre magukkal vigyék és emiatt sem kilépési, sem belépési díjakkal vagy illetékekkel nem terhelhetők. 8. §. A békeszerződés 65. cikke értelmében szigorúan tilos bárkit az opciónak szabad elhatározáson alapuló gyakorlásában rábeszéléssel, fenyegetéssel, hatósági rendelkezéssel, intézkedéssel vagy irányítással befolyásolni, korlátozni vagy megakadályozni. 9. §. A békeszerződés 63., 64. és 66. cikke értelmében az állampolgárságnak mind a 61. és 62. cikkek alapján beálló változásában, mind az opció gyakorlásával elérhető fenntartásában vagy megszerzésében a férjnek állampolgárságát követik a vele együtt élő felesége és az atyai hatalma alatt álló 18 évesnél fiatalabb gyermekei is. II. A magyar állampolgárság fenntartására, illetőleg megszerzésére irányuló opció gyakorlásának módja és hatása. 10. §. A magyar állampolgárság fenntartására, illetőleg megszerzésére irányuló opciós nyilatkozatot a belföldön lakó optáló a lakóhelyére illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál (törvényhatósági városokban a tanácsnál), vagy a m. kir. belügyministernél, Magyarország területén kívül lakó optáló pedig azokon a külföldi hatóságokon kívül, amelyeket az illető idegen állam az optálások átvételére feljogosít, Magyarország bármely külképviseleti hatóságánál vagy közvetlenül a m. kir. belügyministernél teheti meg. Abban az esetben, ha az optáló az opciós nyilatkozatot valamely külföldi hatóságnál teszi meg, köteles ezt a körülményt, valamint a 11. §-ban felsorolt személyi adatait Magyarország-