Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

A hadműveletek eleinte váltakozó eredményekkel folytak, majd a görög csapatoknak sikerült mélyen benyomulniok Albániába és elfoglalt ál'.ásaikat általában tartaniok. Előrelátható volt azonban, hogy az olasz-görög háborúnak ez az izoláltsága csak időleges, miután a tengelyhatalmaknak érdekükben állt, hogy a háborút a Balkánon mielőbb megszüntessék. A német katonai akció Jugoszláviával egyidőben április 6-án Görögország ellen is megindult. Ennek az akciónak magyarázatául a német kormány jegyzéket intézett a görög kormányhoz, melyhez — miként a Jugoszláviával kapcsolatos kormánynyilatkozatot — egy emlékiratot csatoltak. A Német Távirati Iroda szerint a görög kormányhoz intézett jegyzék hangoztatja, hogy sem Németország, sem O aszország sohasem kéit mást Görögországtól, mint az igazi semlegesség megőrzését. Annál érthetetlenebb, hogy a görög kormány nem ragaszkodott a neki világosan előírt irányvonal betartásához és olyan útra lépett, amely alkalmas arra, hogy a görög népet előbb vagy utóbb komoly veszélybe sodorja. Ma már tudjuk, hogy Göiögország az 1939 szeptemberében kitört 1 áború első napján va.óban .etért a semlegesség útjáról és először titokban, később pedig mind nyíltabban állást foglalt Németország ellenségei, főleg pedig Anglia mellett. Hogy a görög politika már a háború kitörése előtt mennyire telítve volt a görög kormánykörökben érzett rokonszenvvel Anglia irányában, azt az a körülmény is bizonyítja, hogy Görögország 1939 áprilisában elfogadta a nyu gati hatalmak politikai szavatosságát. 1939 októberében a német kormány kezei közé olyan adatok jutottak, amelyekből kivJágl.k, hogy az annakidején brit segítséggel uralomra jutott görög kormány már kormányzási ideje elején messzemenő kötelezettségeket vállalt az angol politika irányában. Ha azonban még a legcsekélyebb kétely merülne is fel, a franciaországi La Charitéban talált okmányok világosan megállapítják Görögország tengelyellenes magatartását. A birodalmi kormány, amely régóta ismerte a görög kormányt oly sú yosan terhelő okmányok tartalmát, mindettől függet énül rendkívüli türelemmel várta be a görög politika további kialakulását. Németország már akkor is várakozó magatartást tanúsított, amikor Görögország a brit tengerészeinek szigetvilágában támaszpontokat engedett át és Olaszország, a Németbirodalom szövetségese, a nem semleges magatartás miatt katonai lépésre kényszerült Göiögország ellen. A Führer ismételt kijelentéseiből a görög kormány úgy tájékozódhatott, hogy Németország semmi körü.mények között sem tűrné brit csapati