Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

tok görögországi partraszállását. Ezzel kapcsolatban utalunk a Führer 1941. január 30 án mondott beszédérc, amelyben a követ­kezőket mondotta: — Talán a Balkánban bizakodnak? Én a magam részéről erre sem adnék sokat. Egy azonban bizonyos: ahol Ang.ia fel­lép, meg fogjuk támadni és elég erősek vagyunk ehhez. A görög kormány mindezeket a figyelmeztetéseket el­engedte a füle mellett. A görög kormány sohasem fordult a német birodalmi kormányhoz — és ezt kifejezetten hangoztatni kell —, hogy megvitassa vele Görögországnak a semlegességhez való visszatérés lehetőségét. Néhány hét óta kétségtelen Angliának az a szándéka, hogy a világháborúban lefolyt szaloniki expedícióhoz hasonlóan új arcvonalat alakítson Németország e'len Görögországban. Ezzel kapcsolatban rendkívül jelentőségteljesek azok a hírek, ame'yek szerint a Göiögországban tartózkodó angol erők vezérkari főnök­sége érintkezésbe lépett a belgrádi vezérkarral. Görögország a legutolsó napok során kétségkívül az angol erők hadműveleti területévé vá't. Nagy horderejű csapatmozdulatok és szállítások vannak folyamatban. Az amerikai jelentések megerősítik azt a hírt, hogy Görögországban jelenleg 200.000 főt kitevő angol hadsereg áll készenlétben. A görög kormány olyan helyzetet teremtett, hogy Németország nem maradhat továbbra is tétlenül. A birodalmi kormány ezért parancsot adott csapatainak, hogy űzzék el a görög földön tartózkodó brit erőket. A német véderővel szemben megnyilvánuló bármiféle ellenállást kímélet­lenül letörjük. A német birodalmi kormány, amidőn a görög kormányt erről tájékoztatja, hangsúlyozza, hogy a német csa­patok nem a görög nép ellenségei gyanánt jönnek és a német néptől távol áll a görög népnek, mint olyannak leküzdése és megsemmisítése. Az a csapás, amelyet Németországnak görög földön ke'l mérnie, Angliának szól. A német birodalmi kormány meg van győződve, hogy a brit betolakodó gyors elűzé«e Görög­országból nem utolsó sorban szolgálatot jelent a görög népnek és az európai közösségnek is. Az emlékirat mindenekelőtt megállapítja, hogy Anglia és Franciaország 1939. április 13-án szavatossági nyilatkozatot tettek Görögországnak, majd megállapítja Görögországnak magatartását az új háború alatt azokból az irományokból, amelyek Franciaországban a németek kezébe kerültek. A gö­rög kormány — az emlékirat szerint — látszólag semleges politikát folytatott, titokban azonban „a francia-angol együtt­működés irányvonalát" követte. Az emlékirat részletesen meg­emlékezik arról a tárgyalásról, amelyeket francia és görög katonai körök folytattak. Amikor Olaszország hadat üzent a

Next

/
Thumbnails
Contents