Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A Balkán egy éve a közelmúlt tükrében (PÁLÓCZI HORVÁTH GYÖRGY)

nezosz kiürítésére. Ez jogtalan volna. A következő években Olaszország a Dodekanezosz legészakibb szigetét, Lerost, haditengerészeti bázissá építette ki, s általában aktív balkáni politikába kezdett. Támogatta Albánia és Bulgária követeléseit. Róma balkáni aktivitása és a növekvő erejű bulgár követelések miatt Törökország és Görögország közeledett egymáshoz, 1930-ban megnemtámadási, 1933-ban kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött. Az abesszin háború és Olaszország keleti földközi-tengeri tevékenysége miatt a balkáni és a közeikeleti államok biztonságukat kezdték félteni, így az abesszin háború elleni népszövetségi szankcióhoz Albánia kivételével valamennyi balkánállam csatlakozott, sőt 1935 decemberében, amikor Nagybritannia megkérdezte a földközi-tengeri államokat, hogy egy olasz-angol háború esetén számíthat-e rájuk, Törökország, Görögország és Jugoszlávia határozott igennel válaszolt. A szankciók bukása és a Rajna-vidék megszállása, vagyis a locarnói szerződés egyoldalú felmondása: Törökországot annyira aggasztotta, hogy a Dardanellákat demilitarizáló lausannei szerződés revízióját követelte (a Szovjet támogatásával). Az 1936 júniusában emiatt tartott montreuxi konferencia visszaadta Törökországnak azt a jogát, hogy a Dardanellák fegyveres őre legyen. Albánia 1939 nagypéntekén történt olasz megszállása, amely által az olasz csapatok oly közel jutottak a Balkán kulcsának nevezett Tesszalonikihez: szorosabbá kovácsolta a török-görög katonai szövetséget. Görögország a török hadseregben látta szárazföldi és az angol flottában tengeri határainak védelmét. Az angol-franciatörök katonai szerződés a Görögországnak és Törökországnak adott angol garancia után 1940 alatt a Dardanellák bezárását minden idegen hadihajó elől már nemcsak a török hadsereg, hanem a földközi-tengeri angol flotta is biztosította. Az év folyamán igen sokszor felmerült az a kérdés, hogy a Nagy Péter óta kimutatható örök orosz aspiráció a Dardanellák felé: milyen fontos része a Szovjet külpolitikájának? A szovjet-sajtó hallgatott a kérdésről, hivatalos nyilatkozat sem történt orosz részről, csak 1941 január 12.-én látott napvilágot