Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A Balkán egy éve a közelmúlt tükrében (PÁLÓCZI HORVÁTH GYÖRGY)

a Szovjet Távirati Iroda közleménye, amely megcáfolta azt a hírt, hogy Németország megegyezett a Szovjettel a Bulgárián való átvonulás kérdésében. Minthogy ez az átvonulás a Dardanellákat is veszélyeztette volna, a cáfolatból arra következtettek, hogy Moszkva továbbra is zártnak akarta látni a Dardanellákat. A balkáni államok 1940-ben több feszültséget éltek át s valamennyi feszültség idején igen fontos tényezőként szerepelt az egyes balkáni államok viszonya a Szovjettel. Törökország, amely a világháborútól egészen 1939 derekáig állandó és kölcsönös jóviszonyban élt a Szovjettel, 1939 második felében némikép eltávolodott Moszkvától. A Szovjet ugyanis az 1939. évi események következtében Törökországgal szemben is követeléseket támasztott és Szaradzsoglu török külügyminiszter 23 napon át folytatott eredménytelen tárgyalásokat Moszkvában a szovjet-török jóviszony helyreállítására. Kétségkívül ez a sikertelen út is hozzájárult ahhoz, hogy Ankarában Weygand és Wavell tábornokokkal aláírták az ismeretes franciaangol-török egyezményt, Szaradzsoglu ezután nyilatkozott: „Az orosz indítványt nem lehetett összhangba hozni a török-francia-angol egyezménnyel s azok a biztosítékok, amelyeket a Szovjettől kaptunk volna, nem voltak egyenértékűek az értük tőlünk kívánt kötelezettségekkel". A külügyminiszter hozzátette, hogy Ankara és Moszkva baráti kapcsolatai változatlanok. 1940 első négy hónapjában közel-keleti feszültséget idézett elő Weygand tábornok szíriai hadseregének jelenléte. Törökország ezalatt tovább folytatta kaukázusi határainak megerősítését és az erzerumi erődöv kiépítését, Közben azonban a szovjet-török viszony észrevehetően javult, illetve az 1939. évvégi ellentétek emléke elmosódott. 1940 tavaszán orosz-jugoszláv közeledés történt, májusban jugoszláv kereskedelmi bizottság utazott Moszkvába és kereskedelmi egyezményt kötött. Ezt követően kinevezték a moszkvai jugoszláv és a belgrádi szovjet-orosz követet. A szovjet balkáni kapcsolatainak további kiépítését jelezte az Athén—Isztanbul—Várna—Konstanza—Odessza szovjet hajóvonal és a Szófia—Moszkva repülőút megnyitása. 1940 végén Boris bulgár cár Hitler kancellárnál tett látogatásával kapcsolatban Soboljev rendkívüli szovjetmegbízott folytatott Boris cárral tárgyalásokat. Az amerikai sajtó szerint e tárgyalásokon szóbakerült egy szovjet-oroszbulgár katonai szövetség megkötésének lehetősége. És ha most rátérünk az egyes balkáni országok 1940-es eseményeire, — az itt is szükséges hosszabb-rövidebb visszapillantásokkal — akkor a sort Bulgáriával kell kezdenünk, amely ebben az évben újra visszakapta régi kulcs-helyzetét.