Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A német-olasz-japán együttműködés (TÖRÖK ÁRPÁD)

vésénél, népessége számánál, hanem aktív és potenciális erejénél fogva is. A német erő, a német hatalom alapja kontinentális. Bármilyen célkitűzései legyenek is a német politikának, minden sikernek előfeltétele kontinentális pozíciójának erőssége. A világháborúban nemcsak tengerentúli, hanem európai hatalma is erősen megcsorbult. Elsősorban szárazföldi pozícióját kellett tehát ismét kiépíteni. Ennek érdekében hajlandó volt főleg Angliával megegyezni, amelyről feltételezte, hogy Európában csak másodrendű érdekei vannak. Franciaországgal való megegyezés elől sem zárkózott el, bár ennek a francia hegemónia felszámolása lett volna az ára. Szovjetoroszország tervei mindig rejtélyesek voltak, a komintern, mint a moszkvai külpolitika egyik aktív vagy potenciális tényezője, pedig kimondottan világforradalmi lévén, számolni kellett azzal, hogy a Birodalom kontinentális pozícióját erről az oldalról veszély fenyegetheti. Amíg az volt a helyzet, illetve vélelem, a Birodalom külpolitikai orientációja nem lehetett kedvező a Szovjet 6zámára. Mennél kilátástalanabbá vált a nyugattal való megegyezés, annál inkább kellett azon hatalmakhoz közelednie, amelyeknek követelni, illetve tartani valójuk volt Angliától és Franciaországtól. Németország tehát a maga részéről is megtalálta az utat a három hatalom együttműködéséhez. Japán: Ennek az országnak geopolitikai dinamikája természetszerűleg Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán felé irányul. Itt azonban Amerikán kívül európai hatalmak, Nagybritannia és Szovjetoroszország, keresztezik útjait. Szükségszerűen orientálódik tehát azon európai hatalmak felé, amelyek ázsiai ellenfeleinek itteni ellenpólusát képezik. Ideológiailag ezt a helyzetet úgy is lehet kifejezni: Japán azon hatalmak felé közeledett, amelyeknek, mint önmagának is, regionális érdekei és törekvései vannak, olyan hatalmakkal szemben, amelyek világpolitikailag, vagyis univerzálisan orientálódnak. A három hatalom útja az együttműködés megalapozásáig. Németország. A Német Birodalom politikája kezdettől fogva a versaillesi kényszer alól való szabadulás volt. Hitler uralomrajutása óta ehhez a hatalompolitikai előfeltételeket is megteremtette, egyben vállalta azt a kockázatot, amellyel a Versailles alól való gyors szabadulás járt. Ennek a politikának első állomása a Népszövetségből való kilépés volt