Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A német-olasz-japán együttműködés (TÖRÖK ÁRPÁD)

1933. október 14-én. Ezt követte 1935. március 16-án az általános védkötelezettségen alapuló hadseregnek a felállítása, amire a nyugati hatalmak már igen erélyesen reagáltak. Élénk diplomáciai tárgyalások indultak meg, amelyeknek csúcspontja az angol, francia és olasz államférfiak találkozója volt Stresában 1935. április 11-én. Az értekezlet tiltakozott a fenti lépés ellen, ugyanakkor állást foglalt Ausztria függetlensége mellett és elhatározta, hogy a keleti paktum tárgyában megkezdett eszmecserét folytatja. A francia politika t. i. már régebben azon fáradozott, hogy Szovjetoroszországot egy európai biztonsági rendszer tengelyébe állítsa, amelyhez a többi európai állam, Németországot beleértve, csatlakozott volna. Ez az ú. n. keleti paktum azonban Németország és Lengyelország ellenállásán akadt meg, mire Franciaország egymaga kötött 1935. május 2-án segélynyújtási szerződést Moszkvával, melyet május 16-án a prágai kormány hasonló szerződése követett. Ezt a két szerződést Németország maga ellen irányulónak tartotta, minek következtében Berlin viszonya egyszerre romlott meg Párissal, Moszkvával és Prágával. Ez visszatükröződött a német sajtóban, de megnyilvánult a Komintern VII. kongresszusán is, ahol Dimitrovot, a birodalmi gyűlés épületének felgyujtásával vádolva volt kommunistát választották főtitkárul. A Birodalom ennek ellenére is kereste a megegyezést a külvilággal. Ennek bizonyítéka a Nagybritanniával kötött flottaegyezmény, mely a két hatalom között 35 : 100 arányt állította fel. A csonka keleti paktumba azonban sehogyan sem tudott belenyugodni és amikor azt Párisban 1936. február 27-én ratifikálták, kijelentette, hogy azt ellentétben állónak tartja a locarnói szerződéssel. Ezt követte március 7-én annak formális felmondása és vele egyidőben a demilitarizált Rheinland német csapatok által való megszállása. A Birodalomnak ez a lépése rendkívüli izgalmat és tiltakozást váltott ki a locarnói hatalmaknál. Közben a német-orosz viszony sem javult. Mootov január 10-én nyilvánosan vádolta meg a Birodalmat, hogy Szovjetoroszország ellen hódító tervei vannak. A szeptemberi nürnbergi pártnap pedig már teljesen a bolsevizmus elleni kíméletlen harc jegyében folyt le. Japán. Amióta Japán a mult század közepén megnyitotta kapuit az idegenek előtt, bámulatos gyorsan fejlődött világpolitikai hatalommá. Mint Anglia szövetségese, e század