Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

és 61'4 között ingadozik, a minimumot az iparosabb trianoni és felvidéki terület szolgáltatja, a maximumot az erősen őstermelő Erdély és Kárpátalja megerősítéséül annak a régi igazságnak, hogy az agrárfoglalkozású népességet hivatása és életmódja egyenesen ráutalja a házasságkötésre. Hogy Erdély gazdálkodásának az őstermelés az uralkodó eleme, visszatükröződik a foglalkozás szerint való tagozódást fültüntető adatokból, amelyek azonban csak az 1910. évi magyar népszámlálás alapján állanak pontosan rendelkezésünkre. 1910-ben Erdély hazatért lakosságának csaknem 70%-a élt őstermelésből (egybefoglalva a keresőket és eltartottakat). Visszacsatolása tehát csak még jobban kidomborítja Magyarország agrárjellegét s kb. 600.000 fővel erősíti az ország őstermelésben tevékeny, kereső rétegét. Minthogy Erdély területének ipari szempontból jelentősebb vidéke Rumánia kezén maradt, a visszacsatolt részek ipari népessége jóval kisebb, mint trianoni Magyarországé. A foglalkozás jellegével szorosan összefügg a műveltség, helyesebben az iskolázottság mértéke. A szétszórtan élő, kevésbbé tömörült, nehezebben hozzáférhető őstermelő vidékeken az elemi műveltség megszerzésének eszközére, az írni-olvasni tudásra nehezebb szert tenni, mint a városi foglalkozást űzők körében. Hogy a most visszatért területen a lakosság 7 évesnél idősebb tagjai közt csak 2/

3 rész volt járatos a betűvetésben, míg a trianoni Magyarország iskolaköteles korú lakosai közt több mint e/io, — azt részben éppen ez teszi érthetővé. De csak részben. A másik oka a visszacsatolt keleti és erdélyi részek elmaradottabb kultúrájának az, hogy az elemi oktatás ügye jórészt az egyházak kezében volt: a háború előtt (1911/12) a 16.635 elemi iskolából mindössze 3.051 (18%) volt állami, a görög katolikus és görög keleti felekezeti elemi iskolák száma majdnem 3.200-at tett, — többet, mint az államiaké. Egyes felekezetek azonban iskolafenntartási jogukkal járó kötelességüknek nem tettek kellő mértékben eleget. Ez magyarázza meg a magyar- és szászlakta katolikus és protestáns vidékek alapvető műveltségbeli nagy eltéréseit a két görög