Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A hazatért erdélyi és keleti részek jelentősége (dr. KENÉZ BÉLA)

felvidéki területeken és csak a zordabb Kárpátaljáénál sűrűbb. Ez a csekély népsűrűség egyrészt onnan van, hogy az elmúlt viszontagságos két évtized alatt népességének fejlődése nem volt ki­elégítő: a születési többlet jelentős részét elvitte a kivándorlás, — másrészt pedig onnan, hogy a kevesebb munkáskezet kívánó műve­lési ágak (erdő, legelő) kiterjedése jóval nagyobb, mint Kárpátalja kivételével az ország többi részein. Szembetűnően megmutatkozik ez akkor, ha a népességet nem az egész területhez, hanem csak az inten­zív művelési ágak (szántó, kert, szőlő) területéhez viszonyítjuk. Ez az úgynevezett tiszta népsűrűség ugyanis trianoni Magyarországon 147, a Felvidéken 140, a Kárpátalján 294, Erdélyben 168 volt 1930-ban, négyzetkilométerenkint. Az erdélyi arány, kivált a székely megyék­ben, magas és magyarázatát adja a székelység elvándorlásának. A terület és a népesség egymáshoz való viszonyá­nak (a községekben való tömörülésnek és a népsűrű­ségnek) bemutatása után figyeljük meg magának a né­pességnek fontosabb demográfiai viszonyait. Legelőször a nemek arányát, amelynek a házasságkötések, szüle­tések, halandóság, erkölcsi állapot, gazdasági teljesítő­képesség, véderő szempontjából nagy fontossága van. Az ország egyes területrészei közül Erdélyben mutat­kozik a legkisebb nőtöbblet, ami megerősíti azt a régi tételt, hogy — európai viszonylatban is — általában Északnyugatról-Délkeletre csökken a nők szám,a s amit Erdélyben — legalább részben — az magyaráz, hogy a keresett székely cselédlányok közül sokan hagyják el szülőföldjüket. Kormegoszlás tekintetében jellemző, hogy Erdély­ben a gyermekkor képviselete kedvezőbb születési aránya következtében erősebb, mint akár a trianoni, akár a felvidéki területen, és csak a még szaporább Kárpátalja mögött marad el. Részben a nagyobb halan­dóság, részben a kivándorlás miatt, részben pedig a gyermekkor nagyobb számarányának természetes kö­vetkezéseként kisebb hányad esik a produktív korúakra és az öregekre, mint a trianoni Magyarországon. Családi állapot dolgában csekély az eltérés a meg­nagyobbodott Magyarország egyes területei között. A házasok aránya a 15 évesnél idősebbek sorában 59'4

Next

/
Thumbnails
Contents