Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Franciaország

Az angol-francia viszony az év folyamán egyre szorosabbá vált. Kölcsönös látogatások és tanácskozások napirenden voltak. Ezek közül kiemelkedett Lebrun elnök márc. 21—24-i londoni látogatása. Chamberlain és Halifax jan. 10-én Párizsban megszakítják római útjukat és nézeteik teljes összhangját állapítják meg. Több államférfiúi nyilatkozat hangsúlyozza a teljes együttműködést. Együttesen határozzák el a cseh-morva protektorátus el nem ismerését (márc. 17), a lengyel függetlenség garanciáját (márc. 31) és a Görögországgal és Romániával szembeni megsegítési kötelezettséget (ápr. 13). Máj. 20-án Halifax Párizsban előzetes tanácskozásokat folytat egy francia-angol-orosz kölcsönös segélynyújtási szerződés kérdéséről. Japánnal szemben és a török szövetségi tárgyalások során teljes összhangban járnak el. A két vezérkar gyakran tanácskozik, a két ország repülőkötelékei távrepülést végeznek egymás területe felett és a júl. 14-i nemzeti ünnepélyen angol csapattestek is felvonulnak Párizsban. A háború kitörése után kilenc nappal angol csapatok szállnak partra F.-ban és szept. 12-én, majd nov. 17-én összeül a közös legfőbb haditanács. Az együttműködés bizottságok útján történik, melyek felett Jean Monnet elnöklete alatt koordinációs bizottság áll. Dec. 4-én széleskörű pénzügyi megállapodást létesítenek (érmeparitás fenntartása, aranyszállítások és kiviteli tilalmak megszüntetése, közös kiadások 3 : 2 arányban való felosztása, külföldi kölcsönök korlátozása). A hadműveletek a szárazföldön francia, a tengeren angol főparancsnokság alatt folynak. A francia-német viszony javuló irányzatát megszakították a csehszlovákiai események. A francia sajtó hevesen támadta Németországot, a francia kormány Berlinben tiltakozott a történtek ellen és visszahívta nagykövetét. A diplomáciai viszony mindazonáltal nem szakadt meg és a nagykövetek nemsokára visszatértek állomáshelyeikre. Ápr. 24-én három elzászi németbarát egyesületet oszlatnak fel és a „Comité France-Allemagne", mely a két ország közti jóviszonv ápolására létesült, kimondja feloszlását. A danzigi kérdés súlyosbodása miatt aug. 22-én katonai behívásokra kerül a sor F.-ban, Daladier és Hitler leveleket és üzeneteket váltanak, szept. 1-én pedig kihirdetik a francia haderők mozgósítását. A francia nagykövet Berlinben bejelenti, hogy F. fegyveresen segíti Lengyelországot, ha a német kormány nem vonja vissza csapatait, 3-án mégegyszer, záros határidőn belül, kedvező választ kér, majd bejelenti, hogy F. háborúban állónak tekinti magát Németországgal. Az év végéig csak állóharc folyik. A francia kormány hadicéljai tekintetében nem foglal véglegesen állást, csak