Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Franciaország

Lebrun elnök említi a belga király és holland királynőhöz intézett levelében, hogy az Ausztria, Cseh-Szlovákia és Lengyelország ellen elkövetett igazságtalanságokat jóvá kell tenni. Az olasz területi követelésekkél szemben az év elején több francia politikus elutasító nyilatkozatot tesz, így főleg Daladier januári korzikai és északafrikai útja alkalmával. Leszögezte, hogy a francia kormány hajlandó közvetítés kizárásával tárgyalni, de területi kérdésekről nem lehet szó. Albánia megszállása után azonban ezen polémia megszűnt. Az alexandrette-i szandzsák átengedése ellen Olaszország júl. 12-én Párizsban tiltakozott. Nagy meglepetést keltett, hogy Olaszország nem lépett be a háborúba, hanem a „nonbelligéranee" álláspontjára helyezkedett. A francia kormány nagyon előzékenyen viselkedett a háború kitörése óta Olaszországgal, így a blokád-rendszabályokat kisebb szigorral alkalmazta olasz hajókkal szemben. A Teschen elfoglalása óta elhidegült francia-lengyel viszony egyre javult; ápr. 13-án Daladier kormánydeklarációt tesz, mely szerint F. és Lengyelország azonnali hatálylyal garantálják egymást minden támadás ellen. Áprilisban de Monzie közmunkaügyi min. egy új lengyel vasútvonal megnyitásán vesz részt. A francia-lengyel viszony a danzigi kérdésnek Hitler által ápr. 28-i beszédében történt felvetése óta állandóan szorosabbra fűződik. Májusban Kasprzycki hadügymin. Párizsban tárgyal a francia vezérkarral és Varsóban egyezményt írnak alá francia pénzen létesítendő villanytelepek tárgyában. Júl. 1-én Daladier közli a német nagykövettel, hogy F. kész Lengyelországot azonnal fegyveresen támogatni, ha az fegyverrel állana ellen egy, a danzigi statutum megváltoztatására irányuló támadásnak. Augusztusban Párizs a lengyel kormánynak 430 millió frankos fegyverkezési kölcsönt ad. A lengyel-német háború kitörése után, szept. 4-én a francia és lengyel kormány jegyzőkönyvileg leszögezte, hogy szövetségi kötelezettségeik az 1921 és 1925-i szövetségi szerződéseiken alapulnak és hogy csak egymással egyetértésben fognak fegyverszünetet vagy békét kötni. A lengyel vereség után Párizs lehetővé tette, hogy Angers székhellyel, Raczk.iewicz vezetése alatt lengyel kormány alakuljon és hogy francia földön lengyel csapattestek állíttassanak fel. Cseh-szlovák viszonylatban a francia kormány nem ismerte el a protektorátus létesítését és a független Szlovákiát. A megszállás ellen Coulondre nagykövet márc. 18-án tiltakozott; Osusky párizsi cseh-szlovák követ folytathatta