Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Brit Birodalom - Új-Zéland

Ipar- és vasútügy: Közmunka és közlekedés: Bányaügy: Munkaügy és bevándorlás: Közoktatás, egészség, tengerészet: Igazságügy és Attorney General: Tárcanélkül: D. G. Suliivan R. Semple P. C. Webb W. H. T. Armstrong P. Fraser H. G. R. Mason D. Wilson Parlament: Kétkamarás rendszer. Felsőház (Legislative Council): Tagjainak száma nincs meghatározva. Jelenleg 38 tagból áll, akiket a főkormányzó nevez ki. Elnöke: M. Jagan. Alsóház (House of Representatives): 80 tagja közül 76-ot a fehér lakosság, 4-et a bennszülött maori lakosság választ négy évre. Utolsó választás 1935. nov. 27-én. Elnöke: W. E. Bemard. Pártok: Labourpárt 54 Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: Gazdaságilag Űj-Zéland Anglia támogatására szorult. Nash pénzügymin. júliusban Londonban megállapodást létesített az angol kormánnyal, melynek értelmében Anglia 5 millió fonti hitelt nyitott az újzélandi kormány számára és 4 millió font rövidlejáratú kereskedelmi hitelt engedélyezett újzélandi vállalatoknak. A háború kitörése után a parlament rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak a pénz- és hitelviszonyok szabályozására és a terményfeleslegek felvásárlására. Á kormány a milíciának 9500-ról 16.000 főre való felemelését, valamint önkéntes expedíciós hadsereg felállítását határozta el. ŰjZéland egy 18.000 főnyi hadosztályt bocsát Anglia rendelkezésére; ennek harmada kiképzés alatt áll; ezenkívül 1300 repülőt küld évente Angliába. Külpolitikában: Az európai háború kitörésekor ŰjZéland késedelem nélkül szolidárisnak jelentette ki magát Angliával. Szept. 3-án a kormány értesítette Londont, hogy egyetért vele és háborús állapotot proklamált Németországgal szemben. A 1a. platai tengeri ütközetben egy újzélandi cirkáló is részt vett. Nemzeti párt . Független párt 24 2 A magyar érdekvédelmet az olasz kir. külképviseleti hatóságok látták el.