Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Bulgária

BULGARIA. Királyság. Területe: 103.146 km

2. Lakossága: 6,305.000. A Népszövetségnek tagja — 1918. szept. 27-én Sztambulijszki köztársaságot kiált ki és Szófia ellen vonul. Leverik. 29-én B. fegyverszünetet köt. Ferdinánd cár okt. 3-án lemond. A neuilly-i békében (1919. nov 27.) B. Romániának a Dobrudzsát, Görögországnak Nyűg a t-T rákiát, Jugoszláviának két hat ár sávot és Strumicát engedi át. Parasztdiktatúra Sztambulijszki vezetésével, kit az 1923. jún. 9 % államcsínyben megölnek. 1925. okt. 20-án Petricsnél a ígörög hadsereg bolgár területet száll meg, de a Népszövetség közbelépésére visszavonul. Államfő: III. Boris, a bolgárok cárja (Szász-Koburg-GotkaKoháry-család). Trónralépett 1918. okt. 3-án. Kormány: Min.-elnök és külügy Belügy: Pénzügy: Hadügy: Földmívelésügy: Kereskedelemügy: Közmunkaügy: Vasútügy: Közoktatásügy: Igazságügy: okt. 19-ig: Georgi Kioszeivanov Nikola Nedev Dobri Bozsilov Theoloszi Daszkalov Iván Bagrjanov Ilia Kozsuharov Vladimir Avramov (ideigl.) Vladimir Avramov Bogdán Filov Nikola Jotov okt. 24-től: Georgi Kioszeivanov Nikola Nedev Dobri Bozsilov Theoloszi Daszkalov Ivan Bagrjanov Szlavcso Zagorov Dimitre Vaszilev Peter Gabrovszki Bogdán Filov Vaszil Mitakov Parlament (Szobranje): Egykamarás rendszer. Okt. 24-től feloszlatva, választások az év végére és 1940 elejére kiírva. Változások az év folyamán: Kormányban: Ápr. 12-én lemondott Ganev közmunkaiigyi min. Okt. 19-én az összkormány beadta lemondását. Parlamentben: Az októberi kormányválság idején a király a parlament több tagját fogadta s miután nyilvánvalóvá vált, hogy a szobranje a pártszervezési tilalom dacára is a régi politikai pártok szerint csoportosul, a király okt. 24-én. feloszlatta és új választásokat írt ki. Pontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A parlament és kormány közötti együttműködés nem bizonyult eredményesnek és a lappangó ellen3*