Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Románia

felszerelési cikkeket előállító üzemek jogrendszeréről, a nagyváradi ref. püspökség felállításáról, az elővételi jogról, a katonai zónák kijelöléséről szóló törvények és a polgári törvénykönyv. Külj)olitikába7i: Az Európa egén tornyosuló viharfelhők között a román külpolitika igyekezett az óvatos semlegesség álláspontjára helyezkedni mindaddig, amíg a világháborúban oly kitűnően bevált „kivárási" politika meghozza a gyümölcseit. Ennek megfelelően igyekezett mindkét szembenálló hatalmi csoport kedvében járni, de ugyanakkor kerülni minden lekötöttséget. Ez a politika R. fokozatos izolálódására vezetett, amit a nagyhatalmi illúziókat tápláló kormányzat azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy diplomáciai képviseleteit sorban nagykövetségekké alakította át és igyekezett Bukarestben minél több nagykövetet összegyűjteni. Ezek a törekvések azonban nem minden vonatkozásban vezettek sikerre. R. izoláltsága csupán Jugoszlávia irányában nem nyilvánult meg, főleg dinasztikus kapcsolatok, valamint a kisentente és Balkánszövetségtől örökölt kötelékek miatt. A német-román viszonyt ez évben a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte. Codreanu és társai legyilkolása a vasgárdista mozgalommal szimpatizáló német körökre rendkívül rossz benyomást tett és ez egyidőre kihatott a német-román kapcsolatokra. R. aggodalommal és gyanakvással nézte Csehország megszállását és ennek lélektani hatását csak fokozta Kárpátalja visszacsatolása. Ezek az események meggondolásra késztették a német gazdasági érdekeket szabotáló román politikusokat, úgyhogy március végére egy széleskörű gazdasági szerződés jött létre. Ez az ötéves keretszerződés tervbevette a román gazdasági élet a német szükségletnek megfelelő átszervezését, biztosítva Németország számára nagymennyiségű petróleum és más nyerstermékek megszerzését, aminek fejében Németország hadianyaggal és gépekkel fizet. Április közepén Gafencu külügymin. Berlinbe utazott a német-román kapcsolatok tisztázására és ott azt hangoztatta, hogy R. távoláll a Németország bekerítésére irányuló politikától, s csupán függetlensége és területi integritása feltétlen, mindenkivel szemben való megvédésére törekszik. A német-lengyel háború kitörése felvetette a román semlegesség kérdését, annál is inkább, mivel a román mozgósítás az európai feszültség fokozódásával egyre nagyobb arányokat öltött s éppen úgy volt magyar-, mint németellenesnek tekinthető, és mert R. katonai szövetségben állott Lenp-velországgal. R. sietett e szövetségi köteléktől szabadulni.