Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Románia

télyes számú erdélyi „hontalan" magyarok érdekeit negligáló rendelkezések kerültek. Az országgyűlés összehívásának előkészítése kapcsán a kisebbségi min. tárgyalásokat folytatott a Magyar Népközösség parlamenti képviselete kérdésében. Ezek során a magyarság számarányához viszonyítva aránytalanul kevés, 11 képviselői mandátumot helyezett kilátásba, amit a magyarság a választások során meg is kapott. A szenátusban két mandátumhoz jutott a magyarság, amit a kormány utóbb úgy korrigált, hogy a szenátorok számát kinevezésekkel ötre emelte. Ezenkívül hivatalból volt tagja a szenátusnak egyik magyar püspök és a magyarság képviseletéhez számítható szakszervezetek két reprezentánsa. Az új országgyűlés megnyitásakor a magyar népközösség a kisebbségi sérelmek felett elsikló, indokolatlanul lojális hangú deklarációt tett, megkockáztatva azt a megállapítást, hogy a korábbi nehézségek csupán az érvényben lévő román törvények végre-nem-hajtásából keletkeztek. A kisebbségi min. ezt a nyilatkozatot propagandisztikusan kihasználta, de azért továbbra is jelentek meg diszkrimináló rendelkezések a román törvényhozásban. Ezek közül legjelentősebb a román földhitelintézet felállításáról hozott törvény, amely szerint az intézet csak „etnikai románok" földszerzését támogatja. Az ú. n. „hontalan magyarok" állampolgárságának kérdését július végén királyi dekrétum formailag rendezte, de ezúttal a fizetendő illeték tekintetében teremtett diszkriminációt a magyar elem rovására. A végrehajtást megnehezítő rendelkezések kiadása miatt a kérdés csak az állampolgársági törvény megfelelő szakaszának módosítása révén, október végén jutott megnyugtató megoldáshoz. A Front megszervezése kapcsán a kormány oly kisebbségi csoportoknak is (bolgárok, ukránok, oroszok) juttatott képviseletet, amelyeket eddig teljesen negligált. Az év folyamán fontosabb törvények és törvényrendeletek a következők: Állampolgársági törvény, a külügyminisztérium, a közigazgatási tábla, a vasutak, a földmívelésügyi minisztérium, az országőr szervezet, a csendőrség, a legfelsőbb semmítőszék, a nemzetvédelmi minisztérium, a legfelsőbb gazdasági tanács szervezeti törvénye, az aktív és passzív légvédelmi, a parlamenti választási törvény, az ifjúság mozgósítás esetén való megszervezéséről és felhasználásáról, a képviselők és szenátorok eskütételéről, az áruzsoráról, a mezőgazdasági mozgósításról, a nemzeti propagandaminisztérium felállításáról, a „nemzeti diákarcvonal" létesítéséről, a had-