Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)
Németbirodalom
A hatalomátvétel 6. évfordulóján, jan. 30-án összeült az első nagynémet birodalmi gyűlés, amelyen a volt Ausztria és a Szudétaföld képviselői is résztvettek. Hitler kancellár nagy beszédben fejtette ki álláspontját a N. B. gyarmati igényei és az élettér kérdéseiben. Hitler kancellár 50. születésnapját ápr. 20-án nemzeti ünnepként, nagy lelkesedéssel és fénnyel ülte meg az egész birodalom. A külföldi államfők egész sorának jókívánságait külön delegációk tolmácsolták. Az ünnepségek központjában nagy katonai díszfelvonulás állott. Ugyancsak a német katonai erő jegyében állott a Spanyolországból hazatért Kondorlégió ünnepélyes fogadása jún. 6-án. A háború kitörése folytán a pártnap elmaradt. Az 1923-as müncheni puccskísérlet emlékünnepét az öreg harcosok részvételével ezúttal is megtartották és Hitler kancellár nov. 8-án nagy beszédet mondott, amelynek túlnyomórészt külpolitikai jellege volt. Röviddel a kancellár eltávozása után a helyiségben pokolgép robbant, ami az egész N. B.-ban óriási felháborodást váltott ki. A merénylet 1 tettesét mintegy 12 nap múlva fogták el, a német rendőrség megállapítása szerint a merénylet szálai az emigrációban, élő Ottó Strasserhez és rajta keresztül az angol titkos szolgálathoz vezettek el. Az egyházi helyzetben lényeges változás az év folyamán nem történt. A kancellár jan. 30-i beszédében kitért erre a kérdésre is és tiltakozott az egyházellenesség vádja ellen, utalva azokra az egyre nagyobbodó összegekre, amelyekkel a N. B. az Egyházakat támogatja. XII. Pius trónra lépése óta a Vatikán és a N. B. viszonya valamelyest enyhült. Az eviani zsidó menekültügyi konferencia megbízottja az év elején tárgyalásokat folytatott a németországi zsidók kitelepítése ügyében. Schacht a kitelepítéssel kapcsolatban szükségessé váló transzfer céljára a devizákat többletexport útján akarta előteremteni. Schacht felmentése után, a tárgyalások tovább folytak, de az eviani bizottság által támasztott garanciális követeléseken megakadtak. Az év folyamán egyébként a zsidóság kizárása a német köz- és gazdasági életből még teljesebbé vált. Az új rendelkezések kizárták őket a fogorvosi, állatorvosi és gyógyszerészeti praxisból, nemesfém és drágakő tulajdonukra beszolgáltatás! kötelezettséget mondtak ki, korlátozták gyógyfürdő és üdülőhely használati jogukat, lakbérszerződésüket egyoldalúan felmonclhatóvá minősítették, végül júl. 4-én egy rendelet a zsidóknak birodalmi egyesületbe való tömörítését írja elő és ezt az egyesületet kötelezi a zsidó iskolaügy és népjólét terheinek viselésére. Az év egyik legfontosabb politikai eseménye a külföldi németek egy részének hazatelepítése. Hitler kancellár okt. 6-i beszédében felvetette a nemzeti kisebbségek áttelepítésének