Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Németbirodalom

gondolatát, mint amely a nemzetközi súrlódások egy részének kiküszöbölését lehetővé tenné. Okt. 21-én létrejött a déltiroli németek visszatelepítésére vonatkozó német-olasz egyezmény, amelynek mintájára az észt, lett és litván kormányokkal is megállapodás jött létre a baltikumi németek hazatelepítése ügyében, ami az év végéig nagyjából meg is történt. Nov. 3-án Szovjetoroszországgal kötött a Birodalom egyezményt, amelynek eredményeképen kb. 100.000 német tért vissza, illetve fog visszatérni a N. B.-ba. Fontosabb törvények, illetve rendeletek a belpolitikai részben már említetteken kívül: Danzig visszatéréséről, a honvédelmi minisztertanácsról, az élelmiszer jegyek bevezetéséről stb. Külpolitikában: Az 1938. év nagy külpolitikai sikerei megteremtették ugyan a nagynémet birodalmat, de a versaillési szerződésnek lényeges és Németországra nézve igen terhes területi rendelkezései: Danzig és a lengyel korridor, valamint a gyarmati határozmányok még érvényben voltak. Az év elején a német politika érdeklődésének központjában Cseh-Szlovákia állott, amely sem bel-, sem pedig külpolitikailag nem tudott belehelyezkedni a müncheni egyezmény által teremtett új helyzetbe. Chvalkowski külügymin. jan. 21-i berlini látogatása sem változtatott ezen: a cseh belpolitikában folyó átalakulás ellenére Benes hívei befolyásukat megőrizték és a cseh-szlovák hadsereget állandóan magas létszámon tartották. Számos panasz hangzott el abban a tekintetben is, hogy a német kisebbség sorsa sem javult meg oly mértékben, mint azt várni lehetett volna. Cseh-Szlovákia felbomlásához a lökést a prágai kormány szlovákiai fellépése adta, amivel szemben Tiso, Németországba utazva, Hitler kancellár védelmét kérte. A szlovák parlament függetlenségi nyilatkozatának napján, márc. 14-én érkezett meg Berlinbe Hácha elnök és Chvalkowski kiiliigymin., akiket Hitler kancellár Göring és Ribbentrop jelenlétében fogadott. A megbeszélések eredményeképen jött létre márc. 15-én a Cseh- és Morvaországot német védelem alá helyező egyezmény, amelyet kiegészít Hitler kancellár márc. 16-i prágai rendelete a Protektorátus felállításáról. Ugyancsak március hó folyamán tért vissza a birodalomba a Litvánia által átengedett memeli terület is. A német-lengyel kapcsolatok az év legelején a megnemtámadási szerződés szellemében alakultak. Beck külügymin. jan. 5-i Berchtesgaden-i magánjellegű látogatását követte jan. 25-én, Ribbentrop varsói látogatása. A Cseh-Szlovákia felbomlását követő események, különösen a szlovák védelmi szerződés Lengyelországban bizalmatlanságot váltott ki. Hitler kancellár ápr. 28-i beszédében pedig bejelentette, hogy