Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Lengyelország

sára igen érzékeny, kihagyták. Ehhez járult még az a körül­mény, hogy a müncheni döntés különbséget tett egyrészt Németország, másrészt a szintén érdekelt L. és Magyar­ország igényeinek kielégítése terén, amiben L. újabb sérel­met vélt felfedezhetni. Egyre inkább elkerülhetetlennek látszott, ennélfogva a lengyelek felfogásában annak az idő­pontnak az elérkezése, amikor a két hatalom a közöttük, az 1934-es szerződés ellenére is fennállott nagyfontosságú meg­oldatlan kérdések miatt előbb-utóbb egymással szembekerül. Fokozta a lengyelek ezirányú meggyőződését az a tény, hogy a cseh-szlovák kérdés megoldásával kapcsolatban Ma­gyarország és L. stratégiailag fontosnak tekintett közös hatá­rát megvalósítani nem sikerült. A München után megromlott légkör tehát L.-ot nagy­fokú idegesség állapotába helyezte. Bár a két hatalom kép­viselői ezután sem szűntek meg hangoztatni, hogy a Német Birodalom és L. között fennálló vitás kérdések a jószom­szédság és baráti viszony szellemében megoldhatók, ennek a megoldásnak a lehetőségében már egyre kevesebben bíz­tak. Beck külügvmin. jan. 5-én látogatást tett Hitler kan­cellárnál, ahol áilítólag, habár nem hivatalos formában, de a német-lengyel viszonyban most már elodázhatatlanná vált újjárendeződés szükségessége lett volna a megbeszélések főtárgya. Ugyanezen hó 25-én Ribbentrop német külügy­min. az 1934. évben kötött német-lengyel baráti és megnem­támadási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkal­mából Varsóban járt. A látogatásról kiadott kommünikében még a két ország között az idézett szerződés szellemében fennálló jóviszonyra történt utalás, anélkül azonban, hogy ezzel a megállapítással a látogatást megelőző hetekben le­zajlott munkácsi cseh betörés nyomán keletkezett nyomasztó légkört sikerült volna csak részben is eloszlatni. Egyes len­gyel körök ugyanis a támadás mögött ukrán hátteret gyaní­tottak. Az ideges lengvel közvélemény ekkor már Magyar­országra is megneheztelt a közös határ kérdésében tanúsí­tott „erélytelen" magatartása miatt, mely érzésének külö­nösen sajtójában mind hangosabban kifejezetést is adott. Ciano gróf olasz külügymin. febr. 25-én Varsóban tett látogatása igen barátságos keretek között folyt le. Gafencu román külügymin.-nek márciusban Varsóban tett látogatása az előző év őszén a ruszin kérdésben kelet­kezett román-lengyel félreértés elsimítására adott alkalmat. A L. szomszédságában egymást követő nagyjelentőségű márciusi események azután a lengyelek körében úgyszólván tetőfokára lendítették a németek ellen egyre inkább meg­nyilvánuló bizalmatlanságot. A cseh-morva protektorátus létesítése, a német-szlovák megegyezés és Memel bekebele­zése, egyre aggasztóbb tünetekhez vezettek a lengyel-német

Next

/
Thumbnails
Contents