Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Brit Birodalom - Nagy-Britannia és Észak-Írország

másulvételével, a szudétanémet kérdésben pedig, mikor a tények nyomása elől kitérnie nem lehetett, magához ragadta a közvetítést és ezzel lehetővé tette a békés megoldást. A berchtesgadeni Hitler—Schuschnigg találkozó után Sir John Simon febr. 21-i beszédében óvást emelt minden erőszakos fellépés ellen, egyebekben azonban Anglia a népszövetségi egyezségokmány rendelkezéseinek megvalósításában látta kötelezettségét. Ausztriával szemben való érdeklődése a francia-olasz-angol közös tanácskozásokat előíró 1935. évi stresai egyezményen alapult. Mikor az ausztriai események következtében a német csapatok átlépték az osztrák határt, Anglia arra szorítkozott, hogy a berlini nagykövet útján tiltakozzék az erőszak alkalmazása ellen, a befejezett tényt azonban további demonstráció nélkül tudomásul vette. Az „Anschluss" hatása alatt Angliában erős mozgalom indult meg azirányban, hogy a Népszövetség szankciós kötelezettségeit automatikussá tegyék, vagy pedig, hogy Anglia jelentse ki előre, hogy Franciaországot nemcsak megtámadtatása esetén, hanem akkor is segíteni fogja, ha Franciaország a cseh szövetségből kifolyólag háborúba sodródnék. Chamberlain ezzel szemben márc. 24-én a parlamentben leszögezte, hogy nem hajlandó előzetes és automatikusan ható kötelezettségeket vállalni, hozzátette azonban, hogy háború esetén a tények kényszerítő nyomása erősebbnek bizonyulhat formális kijelentéseknél. Prága e kijelentéseket biztatásnak vette ^ és máj. 22-én német csapatösszevonásokra hivatkozva mozgósított. Anglia idegességgel figyelte a fejleményeket és amikor Henlein jun. 19-én közzétette a szudétanémetek kívánságait, a kormány Runciman lordot küldte ki nem-hivatalos minőségben a csehszlovák kormány és Henlein közötti közvetítésre. Az ellentétek azonban áthidalhatatlanoknak bizonyultak. Mikor aztán Németország hadgyakorlat címén nagy behívásokat eszközölt, Angliában hivatalos részről ismételten azt jelentették ki, hogy Anglia nem maradhat tétlen egy oly általános konfliktusban, mely Franciaország biztonságát veszélyezteti. Ezt hivatalosan is közölte Anglia Hitler kancellárral. Mikor azután Hitler szept. 12-én ultimátumszerű követeléseket intézett a prágai kormányhoz, Chamberlain 15-én Berchtesgadenbe repült és ott Hitlerrel megegyezett a szudéta-német területek átcsatolására nézve. A javaslatot Franciaország is magáévá tette és a két nagyhatalom azt Prágának elfogadásra ajánlotta. Csehszlovákia azonban mozgósított, Anglia 21-én mobilizálta a flottáját és Chamberlain Goclesbergbe repülvén, ott Hitlerrel eredménytelen tárgyalásokat folytatott. A háború már-már elkerülhetetlennek látszott, London kiürítését is megkezdték, mikor Chamberlain Mussolinit kérte fel a békeközvetítésre. A közvetítő kísérlet sikerült, Chamberlain, Mussolini, Daladier és Hitler Münchenben értekezletre ültek