Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)
Brit Birodalom - Nagy-Britannia és Észak-Írország
Össze, amely 29-én véglegesen kimondta a szudétanémet területek Németországhoz csatolását. A müncheni találkozó alkalmával 30-án egy angol-német meg-nem-támadási nyilatkozat aláírására is sor került. A béke megmentése feletti általános öröm nem volt tartós Angliában, amely érezve alulmaradását, erélyes fegyverkezésbe kezdett. Németország zsidóellenes rendszabályai Rath követségi titkár meggyilkolása után erős felháborodást keltenek és a kölcsönös hangulatot rendkívül elmérgesítik. Dec. 8-án Chamberlain kijelenti, hogy bár tovább is ragaszkodik békepolitikájához, az angol-német viszony javítására a következő gesztust Németországtól várja. A francia-angol szoros viszony közös külpolitikában és gyakori közös tanácskozásokban nyert kifejezést (1. Franciaország alatt). Az olasz kamarában nov. 30-án lefolyt, Tuniszt és Korzikát követelő tüntetéssel kapcsolatban Chamberlain egy interpellációra felelve azt mondta, hogy Anglia szövetségi kötelezettsége a franciákat megsegíteni csak német támadás esetére vonatkozik, másnap kijelentette azonban, hogy az angol-francia viszony oly szoros, hogy túlmegy a jogi kötelezettségeken, mert érdekközösségen alapszik. Olasz viszonylatban Chamberlain elhatározta a két ország közt az abesszin háborúból fennmaradt ellentétek felszámolását. A viszony fokozatos javulásához az utat Eden külügymin. febr. 21-i lemondása nyitotta meg, ami az abesszin kérdésből támadt nézeteltérések következménye volt.^ Az ápr. 16-i római megállapodásokban Anglia kötelezte magát az abesszin hódítás elismerésére, Olaszország pedig Spanyolország területi integritásának tiszteletbentartására. Életbeléptetésük, mely bizonyos előfeltételekhez volt kötve, Abesszínia népszövetségi tagságának törlése és kb. 10.000 olasz önkéntesnek Spanyolországból történt kivonása után, nov. 16-án került sorra. A megállapodásoknak egyes részeihez (jószomszédsági egyezmény, a Tzána-tavat és a Szuezi-csatornát illető deklarációk) Egyiptom is csatlakozott. Az európai diktatúrák ellen irányuló világnézeti és érdekközösségen alapuló s a közös japán veszély felismerése által is ösztönzött angol-amerikai együttműködés szorosabbá vált. Japán hajóépítéseire való tekintettel a londoni tengerészeti egyezményben elhatározott maximális csatahajóméretet a jún. 3Ő-i pótegyezménnyel 35.000-ről 40.000 tonnára emelték fel. Ezen eredetileg angol-amerikai-francia megegyezéshez az év folyamán csatlakoztak Német-, Olasz- és Lengyelországok, valamint a Szovjetunió is. Dec. 17-én angol-amerikai keresk. szerződés aláírására került a sor, amit a két ország sajtója élénken üdvözölt. A szovjet-angol viszonyban stagnáció állt be, a gazdasági összeköttetés pedig egyre romlott. A szovjethadseregben