Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Franciaország

Az októberben tartott járási választások lényegesebb változást nem hoztak, de az 1936-os képviselőválasztásokkal szemben a szélsőségek, különösen a kommunista párt visszaesését mutatták. Az év utolsó hónapjaiban az érdeklődés központjában a jelentőségükben célzatosan túlbecsült „jobboldali terrorszervezetek (csuklyások)" ellen megindított hatósági eljárás állt. A szélsőjobboldali pártok vezetői körül az év végén különböző botrányperek folytak. A sztrájkokkal és üzemek elfoglalásával párosult bérmozgalmak az egész év folyamán tartottak. Az északafrikai gyarmatokban részben a pánarab agitáció, részben pedig a kommunista mozgalmak következtében veszélyes jelenségek mutatkoztak, amelyek megfékezése céljából Albert Sarraut államminiszter október elején messzemenő jogkörrel megbízatást kapott a három északafrikai tartomány központi kormányzására. A törvényhozás fontosabb intézkedései: Société Nationale des Chemins de Fer alakítása a vasúttársaságok nacionalizálására, a spanyol polgárháborúban való részvételre jelentkező önkéntesek francia területről való kijutásának megakadályozására vonatkozó törvény, újabb moratorium-törvénv a kisiparosok, iparosok és kereskedők érdekében, a dumping leküzdésére és az agrárvédelemre vonatkozó törvény, ismételt törvények az állami alkalmazottak fizetésének felemelésére vonatkozólag, törvények és szükségrendeletek a pénzügyi szanálás végrehajtására. A 40 órás munkahét bevezetésére, valamint a hadiipar nacionalizálására vonatkozó törvények végrehajtásaképen számos rendelet látott napvilágot. Külpolitikában: Az év folyamán Franciaország külpolitikai aktivitására bénítóan hatottak az állandó belső nehézségek s részben ennek tulajdonítható, hogy a háborút követő években kiépített francia biztonsági rendszer megingott. A Népszövetség válsága szintén kiéleződött. Ezekkel a tehertételekkel szemben állt azonban a francia-angol kapcsolatok kimélyítése, ami abban jutott kifejezésre, hogy a két nagyhatalom szorosan együttműködött az összes jelentős világpolitikai kérdésekben. Az európai politika központjában állott spanyol kérdés Franciaországot a legközelebbről érinti. Szárazföldön egy ellenséges Spanyolország újabb védelemre szoruló határt jelentene, míg az ellenséges kézre kerülő Baleárok veszélyeztethetnék az anyaország összeköttetését északafrikai tartományaival. Az általános konflagráció veszélyén kívül a spanyol kérdés állandóan útját állotta a francia-olasz viszony rendezésének is.